Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

50 felebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint abhoz, hogy felperes behajtási perrel lépjen fel, hozzá nem járult, sőt ellenkezőleg felperes perelhetősége ellen kifogást tett. Ezzel szemben felperes sikerrel arra nem hivatkozhatik, hogy a pert a hagyatéki, helyesen az örökösödési eljárás folyamatba tétele előtt indíttatván meg, a jelen esetre az idézett 90. §. rendelkezése nem alkalmazható; mert a felebbezési bíróság Ítéletéből kitünőleg felperes és örököstársai az örökösödési eljárást a kereset megindítása előtt folyamatba tették akként, hogy hirdetményi úton az örökséget magukra átruháztatták, tehát akkor az örökség átadása körüli minden vitás kérdést maguk között előzetesen elintézni módjukban állott, és ha a hagyatékhoz tartozó követelés behajtása körül megállapodás közöttök létre nem jöhetett, módjában állott bármely örökösnek, köztük felperesnek is, az örökösödési bíróságnál a behajtásra nézve a 90. §-ban szabályozott eljárás foganatba vételét kieszközölni. Különben pedig egyik örökös az összes hagyaték képviseletében, az örökösödési eljárás mellőzésével, az adós örököstárs ellen perrel önhatalmúlag fel sem léphet, mivel a tárgyalás rendén a kölcsönös igények az adósságnak az örökrészbe való esetleges beszámításával amúgy is kiegyenlíthetők. Ezek szerint felperes a jelen perben a beperesített követelés behajtása iránt felperesként fellépni jogosítva nem lévén, őt keresetével elutasítani, és mint pervesztes felet a S. E. 109., 168. és 204. §-ai értelmében az okozott összes költségben marasztalni kellett. (Kir. Curia I. G. 178 1905. 1905 október 12.) 2283. A község által bérbeadott helypérizszedési jog, külön kikötés hiányában, nem terjed ki a község által később szerzett marhavásártartási jogra. A felebbezési bíróság felpereseket a j-i község ellen szerződés teljesítése és 420 K s jár. iránt indított keresetükkel, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő, indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét felperesek támadják meg felülvizsgálati kérelemmel azért, mert szerintük a felebbezési bíróság