Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

35 séget vállalt az arra a b.-i káptalan jav;ira 600 frt és jár. erejéig bekeblezett zálogjog törlésének kieszközlésére, de megállapította tényként azt is, hogy maguk a felperesek, illetőleg jogelődeik még 1879. évben a kérdésben forgó zálogjog kitörlését kérték akkép, hogy kérvényüket az illető hitelező törlési engedélyével felszerel­ték, sőt hogy a tkvi hatóság n tehermentesítést el is rendelte, az azonban bejegyzési mulasztás következtében a B) és nem a C) lapon jegyeztetett be. Ebből a tényállásból jogilag nem csak az következik, hogy felperesek, illetve jogelődeik az alperest terhelő azt a kötelezett­séget, mely szerint ez elvállalta a törlés kieszközlését, később maguk vállalták át akkép, hogy a törlési engedélyt ők kieszköz­lik és hogy felperesek, illetve jogelődeik a törlési engedélyt meg is kapták, hanem tekintettel arra, hogy felperesek nem is állí­tották, hogy a törlési engedély a törlésre nem volt alkalmas, sőt a tényállás szerint a tkvi hatóság a törlést el is rendelte, az is, hogy alperes kötelezettségének mindenben eleget tett. Ezekhez képest a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy alperest marasztalta, illetve az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta; ugyanazért Ítéletének megváltoztatása mellett felpereseket kere­setükkel elutasítani s őket mint pervesztes feleket a felülvizsgá­lati költségeken kívül a S. E. 204., 109., 168. §-aihoz képest a per és felebbezési költségek megfizetésére is kötelezni kellett. (Kir. Guria I. G. 135/1905. 1905 szeptember 28.) 2272. Az a körülmény, hogy az üzlet a nő nevén áll, annak bizonyítása nélkül, hogy a házasság tartama alatt léte­sített üzlet kizáróan a nő vagyonából alapíttatott, az üz­letben a férj adóssága miatt lefoglalt ingóságokra nézve a nő kizárólagos tulajdonát nem bizonyítja, a házasság fennállása alatt pedig közszerzemény czíinén vagyon­felosztásról szó nem lehet. Az elsőbiróság a lefoglalt ingók felerészét az igénylő nőnek meg­ítélte, a másik felerészre nézve felperest elutasította, a felebbezési biróság az ingókra nézve egészen utasította el, a kir. Guria felperes felülvizsgálati kérelmét az egyik felerészre nézve visszautasította, a másik felerészre nézve pedig elutasította a következő indokokból: 3*

Next

/
Thumbnails
Contents