Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

85 nem mint tényekből levonható jogi következtetés, jogkérdés. X. 2142. 204. Az, hogy valamely vagyonátruházás vételnek vagy ajándékozásnak tekintendő-e, nem ténykérdés, hanem jogkérdés, és e tekintetben ténykérdés ama körülmények valóságának vagy valótlansáságának a megállapítása, a melyek a perben a vagyonátruházás létrejöttének módjára és közelebbi körülményeire felhozattak. X. 2193. 293. b) pont: A feloldási esetek. A felebbezési bíróság Ítéletének feloldására okul nem szolgálhat az a körülmény, hogy a felebbezési bíróság a tárgyalást a miatt, hogy a felperes nem ügyvéd által volt képviselve, hanem személyesen jelent meg. el nem halasztotta. V. 1065. 293. Az a körülmény, hogy a felebbezési tárgyalásnál a felebbezési tanács elnökeként az a biró járt el, a ki korábban a felebbezési bíróság megkeresésére az elsőbiróságnál szakértő és tanú kihallgatását foganatosította, nem vonható az 1868: LIX. t.-cz. 56. §-nak valamely pontja s így a S. E. 165. §. 2. pontja alá sem. VII. 1469. 178. A S. E. 27. §. utolsóelőtti bekezdése értelmében hivatalból is figyelembe veendő pergátló akadály forog fenn, ha felperes a zár alá vett ingatlanra, illetve annak hasznaira nyilvánkönyvi joga alapján a sommás bíróság előtt az ingó vagyonra szabályozott igénypert indított. VII. 1477. 191. VIII. 1675. 123. Alperes azzal, hogy az első érdemleges tárgyalásról elmaradása miatt beadott igazolási kérelemmel, a vétlen elmaradást ki nem mutatván, jogérvényes végzéssel elutasíttatott, nincs gátolva abban, hogy az ítélet elleni felebbezésben, a S. E. 128. §-a 1. pontja szerint kimutathassa, hogy a törvény értelmében mulasztás esete egyátalán fenn nem forgott. VII. 1494. 230. A felebbezési bíróság ítélete egész terjedelmében hivatalból is feloldandó, ha abban lényeges ellenmondások foglaltatnak és ezek következtében az ügjvéd, a felülvizsgálati kérvény benyújtásánál, tévedésben lehetett. VII. 1578. 444. Az a körülmény, hogy a felebbezési bíróság oly esetben, midőn a hagyatéki vagyon kezelője nem mint hagyatéki zárgondnok, hanem mint az örökösök megbízottja folyt be a hagyatéki eljárásba, a számadások megvizsgálásába bocsátkozott, a S. E. 27. §-a utolsó-