Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

84 Az, hogy valamely nyilatkozatok vagy cselekmények alkalmasak-e a nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére szolgáló összebeszélést jogilag létrehozni, a nyilatkozatokból vagy cselekményekből következtetendő jogkérdés. VIL 1594. 491. Az, hogy alperes követett-e el mulasztást és ez okozati összefüggésben áll-e a felperest ért balesettel, jogkérdésre vonatkozik. VIII. 1668. 104. Az, hogy valamely egylet kereskedelmi társaságnak tekintendő-e, jogkérdés, a mi a megállapított tényekből dönthető el. VIII. 1670. 115. A meghatalmazási viszony megállapítása jogkérdés és annak megállapítására nemcsak egyenes szóbeli vagy Írásbeli kijelentés, hanem előzetes, egyidejüleges és utólagos egyéb megfelelő külső tények is alkalmasak. VIII. 1682. 139. Az a kérdés, hogy forog-e fenn más kárával való jogtalan gazdagodás, jogkérdés. VIII. 1733. 262. Valamely szerződésnek irásba foglalása esetében a szerződő felek akaratára nézve akkor, ha a szerződő felek Írásbeli nyilatkozatai azok akarata iránt kétséget fenn nem hagynak, értelmezésre szükség nincs és az irásba foglalt nyilatkozatok értelmezése nem lehet tanubizonyítás vagy a felek eskü alatti kihallgatásának tárgya, mivel az okiratbeli nyilatkozatok értelmezése nem tény-, hanem jogkérdésre vonatkozik. IX. 1844. 64. Az, hogy valamely felet jogi beszámítás alá vonható gondatlanság terheli-e vagy sem, nem tény-, hanem jogkérdés, a mire nézve egyedül a szabályszerűen megállapított tényekből vonható le jogi következtetés. IX. 1869. 136. Az, hogy valamely ügyletből kifolyóan mi tekintessék fizetési helynek és hogy az adóst a fizetés körül késedelem terheli-e, nem tény-, hanem jogkérdés. IX. 1914. 225. Az, hogy a perujítási keresetben felhozott új bizonyíték lényegileg a per tárgyára vonatkozik-e, jogkérdés. IX. 1945. 293. A rosszhiszeműség megállapítása nem ténykérdés, hanem arra alkalmas tényekből való jogi következtetés. IX. 1955. 316. Az, hogy a szerződés létesítésénél az egyik szerződő fél a másik szerződő féllel szemben rosszhiszeműen járt el, illetőleg a másik felet, ennek nevezetes vagyoni hátrányára a szerződés tárgya tekintetében tévedésbe ejtette, nem ténykérdés, ha-