Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

176 títás jogilag megtörtént, és a kisajátító a tulajdonjogot megszerezte oly hatálylyal, hogy habár az esetleges kártalanítást mint a már megtörtént kisajátításnak jogi következményét magától el nem háríthatja, de korlátlanul érvényesítheti a tulajdonjogot a telekkönyvi előleges feljegyzés nélkül is bárkinek irányában. v. 977/113. Az összeszámolás és azzal egyidejűleg megtörtént kiegyezés a felek között az anyagi jognál fogva magában véve kötelmet szül és a megelőző időből ugyanarra a viszonyra vonatkozóan egyéb igény csak akkor érvényesíthető, ha az kifejezetten fentartatott vagy tévedésből számításon kívül hagyatott. V. 995. 149. A fegyelmi hatóság tényleges jogszerű gyakorlásának a hatálya az. hogy annak magánjogi következményei megbirálásánál a rendes bíróság az illetékes fegyelmi hatóságnak elhatározási körébe eső tényeknek valóságát és a lefolyt fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés mérvét nincs jogosítva felülvizsgálni, hanem elbírálása körébe csak az a kérdés tartozik, hogy a fegyelmi határozattal megállapított cselekmények olyan természetüek-e, a melyek a fegyelmileg büntetettre nézve, a fennálló szerződési viszonynál fogva maguk után vonhatják-e a magánjogi igényeknek elvesztését. V. 999. 155. A magyar honosok között külföldön létrejött és a hazai bíróság előtt érvényesített közönséges magánjogi ügyletek, tehát a kölcsönszerződések is érvényesek, ha azok megfelelnek a hazai alaki és anyagi törvény rendelkezéseinek s az ily jogügyletek az érvényükre nézve kedvezőbb hazai vagy külföldi törvény alkalmazásával birálandók meg. V. 1007. 172. A törvényes kellékeknek megfelelő szerződési okiratban az alperesekkel szerződő félként a felperes lévén kitüntetve, az alperesek sikerrel nem hozhatják fel azt a kifogást, hogy nem a felperessel, hanem egy harmadik személylyel állanak szerződési viszonyban, ha az előttük kijelentette, hogy ő a felperes meghatalmazottja, s a felperes meghatalmazottjának az ő nevében létesített ügyleteit a maga javára érvényesíthetvén, nem lehet lényeges az sem, hogy az okiratba a felperes szerződő félként esetleg annak kitöltésével utólag íratott be. V. 1016. 193. Az irásba foglalt szerződések értelmezésénél első sorban a szavaknak egymással való összefüggésében azok közönségesen elfogadott értelméből kell a szerződő feleknek akaratát megállapi-