Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

177 tani, hacsak nem bizonyíttatik, hogy a felek a kifejezéseknek a közönséges értelemtől eltérő más értelmet vagy jelentőséget tulajdonítottak. V. 1010. 204. A telek egymás közötti jogaik és kötelezettségeik feltételeit szabadon állapithatják meg, következően mi akadály sem áll fenn a tekintetben, hogy a felek egymás közötti jogviszonyaiknak szabályozására kötelezőknek a budapesti árú- és értéktőzsde szokványait szerződésszerűen elfogadják és a mennyiben ily irányban megegyező akaratkijelentés történt, a vitás kérdések eldöntésénél a szerződésben foglalt megállapodások a köztörvényi úton érvényesített ügyeknél is alkalmazandók. V. 1036. 230. A szerződés felbontásának jogi következménye az előbbi állapot visszaállítása, vagyis az: hogy mindegyik fél köteles azt visszaszolgáltatni, a mit a felbontott szerződés alapján kezeihez vett. V. 1036. 230. Ha az elszámolás alapjául oly jogviszony szolgált, mely jog az érvényesítésre alkalmas, az ilyen alapon megtörtént összeszámolás szerződésszerű kötelezettséget állapit meg, a mely az annak alapjául szolgált egyes ügyletek részletezése nélkül is érvényesíthető. V. 1040. 237. Azoknak az eseteknek kivételével, a melyekben törvényes szabály a jogügylet érvényét az előirt alakszerűséghez köti, a felek jogviszonyaik feltételeit bármely alakban szabadon állapithatják meg és a törvényben meghatározott eseteken kívül a szerződés minden lényeges kellékét magában foglaló szerződés érvénye annak irásbafoglalásától csak akkor tehető függővé, ha maguk a felek a szóbeli megállapodás érvényét kifejezetten annak Írásba foglalásához kötötték. V. 1044. 246. A hitelező és adós között, az eredeti követelés egy részének a hitelező által történt elengedése mellett az azonfelüli tartozási összegnek az adós részéről váltóval fedezése és részletekben leendő törlesztése iránt létrejött az a szerződés, mely szerint a tartozási összegnek a kitűzött határidőben lejáró részlete nem pontos fizetése esetére, a hitelezőnek az eredeti követelése erejéig fennálló végrehajtáshoz való joga újra feléled, érvényét el nem vesztette még annak következtében, hogy az adós a részletfizetésnél jelentéktelenebb összeg erejéig számítási tévedésbe esett. A részletfizetések teljesítésének időpontjára nézve, a fedezeti váltónak adása daczára is, nem a váltótörvények szabályai, hanem Gottl: Tartalommutató. II. 12