Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

174 ból, hogy a mennyiben a beszámítás itéletileg jogérvényesen meg­állapíttatik, az az eredeti váltóra reávezettessék. VI. 1155. 28. Igaz ugyan, hogy a büntető bírósági ítélet, melylyel az alá­írás hamisnak kimondatott, egymagában még nem helyezi hatá­lyon kívül a hamis váltó alapján hozott sommás végzést, de az 1874: XVI. t.-cz. 7. §. értelmében a büntetőbíróság által hamis­nak itélt váltónyilatkozat alapján a polgári bíróság marasztaló határozatot többé nem hozhat. VII. 1551. 371. Sem a váltójogban, sem a váltóeljárásban nincs olyan jog­szabály, hogy az egyes váltókötelezettek ellen folytatott külön eljárás költsége valamely váltókötelezettet egyetemleg terhelhetné. VII. 1551. 371. Azzal a jogügylettel, melynél fogva a váltó elfogadója a pénzintézettől felvett pénzt a kibocsátónak adta át és ez köte­lezte magát a váltóösszegnek a pénzintézetnek való visszafizeté­sére, a nevezettek között magánjogi természetű szerződés léte­sült s igy az ez által keletkezett jogviszonyra nézve nem a váltó­törvény 90. §. rendelkezése, hanem az általános magánjogi sza­bályok alkalmazandók, ezek szerint pedig a kibocsátó a váltó­összeget az elfogadónak, a ki a váltót sajátjából váltotta be, megtéríteni tartozik. IX. 1824. 22. Az alperesnek kiszolgáltatott árúk hitelezésén alapuló kere­seti követelés, az ugyanazon követelés biztosítására adott szíves­ségi váltók visszaadásával jogi összefüggésben nincs s így a kere­seti követelés érvényesíthetése az illető váltóktól függővé nem tehető. IX. 2014. 430. A más követelés biztosítására adott váltó jogilag fedezeti váltónak minősítendő, ebbeli jogi természete pedig egyenesen ki­zárja azt, hogy annak a váltónak adása fizetésnek tekintessék. IX. 2015. 432. Az által, hogy az adós tartozásáról a hitelezőjének nem íizetésképen váltót is ad, a közöttük eredetileg keletkezett kö­telmi jogviszony mi változást sem szenved; következésképen ilyen esetben a hitelező az adós ellen követelését akár a váltó, akár az eredeti kötelmi viszony alapján, sőt a mennyiben a váltó érvé­nyesítése az eredeti kötelmi viszonytól rendszerint függetlenül és különleges jogszabályok szerint történik, egyszerre mindkét ala­pon is per utján érvényesítheti és a váltó adása az adósnak csak ahhoz nyújt jogot, hogy bármelyik alapon történt marasztalás

Next

/
Thumbnails
Contents