Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

152 Az, hogy a részvénytársaság felszámolás alá került, a részéről korábban már szerződésileg elvállalt kötelezettség teljesítését jogilag számításba vehető módon lehetetlenné nem teszi. V. 1073. 305. A részvényes által az illető részvénytársasággal kötött és az utóbbinak üzlete vitelére vonatkozó szerződés ama részvényesnek részvényesi minőségétől jogilag független és önálló ügylet. V. 1073. 305. A végrehajtást szenvedő birtokában levő takarékpénztári könyvre nézve az igénylő felperes tulajdonjogára nézve következtetni egymagában véve abból nem lehet, hogy az a felperes nevén áll, ha más felől meg van állapítva, hogy azt a felperes ellenérték mellett adta át a végrehajtást szenvedőnek és ez utóbbi tette is le szerződési óvadékul. V. 1075. 314. A mennyiben a szerződés szerint az alperes szállítási kötelezettsége az egyes szállítmányokra nézve csak akkor állott elő, ha a szállítandó fa értékének megfelelő forgalmi tőke a vevő felperes részéről az alperes pénztáránál előzőleg letétetett, a felperes vevő feladatát képezte a megrendelést úgy irányítani, hogy a szállítás a szerződésben meghatározott idő alatt akadálytalanul befejezést nyerhessen. V. 1083. 324. Erdei fáknak a közönséges erdei üzemnek megfelelő letárolása és hasábokba való feldarabolása utján tűzifává történt előállítása nem tekinthető az erdei termék oly iparszerű át- vagy feldolgozásának, mely a termelőre nézve kereskedelmi ügyletet képezhetne. V. 1083. 324. A kereseti jog alapjául szolgáló szállítási ügylet a kereskedő felperes rendes kereskedői üzlete körébe tartozván, annak jogi megbirálásánál a kereskedelmi törvény rendelkezései mindkét szerződő fél irányában alkalmazandók s e részben nem tesz különbséget az, hogy az alperes nem kereskedő s hogy a kereset a polgári bíróság előtt tétetett folyamatba. V. 1083. 324. A közkereseti társaság tagjai már azzal, hogy saját közös czéljaikra üzleti felszerelést vettek és azt üzembe hozták, úgy tekintendők, mint a kik közkereseti társaságot alkottak, az a társaság tehát azzal, hogy utóbb magát a czégjegyzékbe bevezettette, nem szűnt meg és nem vált egy más jogi személylyé, következésképen a czég bejegyzése által vagyoni viszonya változást nem szenvedhetett. V. 1085. 331.