Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

B biróság Ítéletének téloldása mellett a szabályszerű eljárás, illetve a hiány pótlása rendelendő el. VII. 1439. 95. Annak az eljárási szabálynak alkalmazásáról, mely szerint a kiskorú helyett ennek törvényes képviselője vonandó perbe, lemon­dani nem lehet. VII. 1470. 180. A végrendeletben tett közhasznú alapítvány képviseletére a m. orsz. közalapítványi kir. ügyigazgatóság és nem az alapít­vány kezelésére rendelt közigazgatási hatóság van hivatva. VII. 1478. 194. Oly esetben, midőn a hagyaték átadva és az arra hivatottak által birtokba véve nincs, az örökhagyó hitelezője valamennyi is­mert örököst és a netaláni ismeretlen örökösök részére kirende­lendő gondnokot perbe vonni nem tartozik. VII. 1478. 194. A más nevében felperesként fellépő személynek perbeli kép­viselethez való jogosultsága hivatalból vizsgálandó. VII. 1490. 2!24. A törvénytelen gyermek anyja az alapperben tartásdíj iránti keresetével azért utasíttatván el, mert a közte és az alperes kö­zött a gyermek tartása iránt kötött egyezség megtámadására saját személyében kereseti joggal nem bir, a pert megújítani, illetve a tartásdíj megfizetése iránt új pert indítani jogosult az illetékes árvaszéktől nyert ama utasítása alapján, hogy gyámi minőségében perújítással éljen. VII. 1493. 229. Az a körülmény, hogy a saját személyében is perben álló gyám a felebbezés alkalmával adott ujabb ügyvédi meghatalmazás aláírásánál a gyámi minőséget kifejezetten ki nem tüntette, jogilag nem tekinthető annak, hogy az ujabban meghatalmazott ügyvédet a gyám már csak saját részéről bizza meg a per folytatásával, gyá­moltja részéről azonban nem. VII. 1602. 512. Külön gyám kirendelése nem szükséges, ha nincsenek meg­állapítva olyan tények, a melyekből a gyám és gyámoltja érdeké­nek ellentétessége következnék. VII. 1602. 512. A ki a jogügylet megkötésénél mint másnak megbízottja jár el, a jogügyletből jogot a saját személyében és a maga részére csak akkor érvényesíthet, ha megállapítható, hogy az érvényesíteni czélzott jog reá szállott vagy a jognak a maga javára leendő érvé­nyesítésére feljogosíttatott; az pedig, hogy felperest a perbevitt jog megilleti-e, hivatalból vizsgálandó. VII. 1603. 519. A törvénytelen gyermek tartása iránti követelést, ha a gyer­meket maga az anya tartja el, a természetes apa ellen az anya jo-

Next

/
Thumbnails
Contents