Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

145 a vagyonátruházással vonatott el és hogy mindezekről az igénylő a vagyonátruházás létrejöttekor tudomással birt. IX. 1908. 212 Az a körülmény, hogy az igénylő felperes megszerezte a végrehajtást szenvedőnek ingatlanát, nem állapít meg vélelmet felperes tulajdonjoga mellett oly ingókra nézve, a melyek termé­szetüknél fogva nem olyanok, hogy azok az ingatlannak szükség­képen és elválaszthatlanul tartozéka gyanánt volnának tekinten­dők. IX. 1010. 218. A társaság egyes tagja a társaság adósságáért lefoglalt tár­sasági vagyont jogszerűen nem igényelheti végrehajtás alól fel­oldás iránti per utján. IX. 1920. 240. Egymagában az a körülmény, hogy a vagyon átvevője a szerződés megkötésekor az átadó fizetésképtelenségéről tudomás­sal birt és nem győződött meg arról, hogy az átadónak a kimu­tatott tartozásain kívül egyéb tartozása is lehet-e, a szerződés hatálytalanságát, azokkal a hitelezőkkel szemben, kiknek követe­lése az átadó ellen a szerződés megkötése idejében már fenn­állott, nem eredményezheti s ez a szerződés ezekkel a hitelezők­kel szemben csak akkor tekintethetnék hatálytalannak, ha átvevő a tartozásoknak fennállásáról a szerződés megkötésekor tudomás­sal birt és e mellett megállapítható az, hogy e tartozások elől a kielégítési alap elvonása iránt az átadóval rosszhiszeműen egyet­értett. IX. 1943. 287. A dolognak valamely követelés biztosítása végett történt átvételével szerzett jog anyagi tartalmánál fogva nem alkalmas arra, hogy az illető dolog végrehajtási eladását megakadályozza. IX. 1943. 287. Habár igényperben csak az döntendő el, hogy az igénylő felperesnek az igényelt vagyonra van-e tulajdoni vagy egyéb oiyan igénye, mi anyagi tartalmánál fogva jogszerűen akadályul szolgál­hat arra, hogy az igényelt vagyon végrehajtásilag eladassék, mégis oly esetben, a midőn igénylő felperes szerződés értelmében az igényelt tárgyakat becsértékben megváltani tartozik, az igényper­ben döntendő el az a kérdés, hogy számszerűen mennyi az az összeg, a mit az igénylő felperes becsérték fejében birói letétbe helyezni köteles. IX. 1950. 302. A felebbezési bíróság igényperben is hallgathat ki oly tanu­kat, a melyeket igénylő felperes csak a felebbezési tárgyaláson állított elő. IX. 1950. 302. Gottl: Tartalommutató. II. 10

Next

/
Thumbnails
Contents