Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

144 nyos megszerzi a tulajdonjogot az utalványozónak oly követelésére, a melyet az utalványozott is elfogadott. IX. 1883. 169. Abból, hogy alperes a foglalást nem a végrehajtást szenvedett helyiségében eszközölte s hogy egy harmadik személy figyelmeztette, hogy a lefoglalt tárgyak nem képezik a végrehajtást szenvedett tulajdonát, alperes rosszhiszeműségére jogosan következtetni nem lehet. IX. 1887. 175. A tulajdonjog kizárólagosságának hiánya nem a tulajdoni igény egészben való elutasítására, hanem esetleg csak annak a megfelelő mértékre való korlátozására vezethet. IX. 1889. 178. A házasság tartama alatt szerzeit tárgyakra és ezek jövedelmeire a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, a kinek külön vagyonából az származott és így az egyik házastárs külön vagyonából származott vagyon a másik házastárs tartozásának fedezésére nem fordítható. IX. 1889. 178. Az ingatlan felszerelése és termése az ellenkező bizonyításáig annak a tulajdonául vélelmezendő, a ki az ingatlannak tulajdonosa. IX. 1889. 178. Habár a végrehajtási törvény 96. §-a szerint az igényperben hozott Ítélet az igénylő és a végrehajtást szenvedő között való viszonyra hatálylyal nem bir, mégis ha az igénylő igényét a végrehajtást szenvedővel történt vételi ügyletre alapítja, az igényperben annak eldöntése, hogy a szerződés az igénylő és a végrehajtató között hatálylyal bir-e, nem mellőzhető. IX. 1908. 212. Igényperben az alperesként perbevont végrehajtató az igény alapjául felhozott, az igénylő és végrehajtást szenvedő között létrejött vagyonátruházásnak vele szemben hatályát megtámadhatja akkor, ha az illető vagyonátruházás létrejöttekor az ő követelése, habár peresítve nem volt, már fennállott és ha a vagyonátruházás az ő követelésének kijátszása czéljából a vagyonátruházásban résztvett szerződő felek rosszhiszeműsége mellett létesült. IX. 1908. 212. Igényperben az igénylő részéről igénye alapjául felhozott, az igénylő és a végrehajtást szenvedő között létrejött vagyonátruházásnak a hitelező követelésének rosszhiszemű kijátszása okából megtámadhatásánál nem bir döntő sulylyal a végrehajtást szenvedettnek fizetésképtelensége, hanem a megtámadhatásnak előfeltétele az, hogy a vagyonátruházás létrejöttekör az alperesként perbevont végrehajtató követelése elől a kielégítési alap épen azzal