Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

ÍJ 5 perben meghallgatott szakértő a véleménye alkotásánál alapul vett tényre nézve tévedésben volt, a szakértői bizonyíték új bizonyítékként a perújítás alapjául szolgálhat. VI. 1351. 484. Ha a házassági kötelék a válóper bírósága által végleg felbontatott és ez alapon a volt házasfelek között a vagyonjogi kérdésekre nézve is a végleges rendezés jogviszonya áll fenn, perjogi szempontból merőben ki van zárva, hogy az ideiglenes nőtartás iránti perben hozott Ítélet alapjául szolgált házassági köteléki viszonyok, akár külön perrel, akár perújítással újból vita és megbirálás tárgyává tétessenek. VII. 1453. 130. A perújítás időelőttiség miatt meg nem tagadható csupán azért, mert a perujítási kereset beadása idejében, az alapperre vonatkozóan, a felülvizsgálati bíróság határozatával szemben, igazolási eljárás volt még folyamatban, ha az igazolás a törvényben ki van zárva. VII. 1488. 221. Az 1881 : LIX. t.-cz. 72. §-ban foglalt az a rendelkezés, hogy az a fél, a ki perújítással még nem élt, a pert kivételesen abban az esetben újíthatja meg, ha kimutatja, hogy az új bizonyítékot sem az előbbi újított perben, sem az alapperben nem használhatta, oly perjogi szabály, a mely a felek beleegyezésével sem mellőzhető, következéskép az alsóbiróságoknak e szabály mellőzésével hozott ítéletei hivatalból feloldandók és az eljárás megszüntetendő. VII. 1546. 356. Az újított per nem feltétlenül, hanem csak akkor, ha az lehetséges, osztandó ki más bírónak, mint annak, a ki az alapperben előadóként működött VII. 1560. 403. Az 1868 : LIV. t.-cz. 229—235. §§-ban szabályozott főeskű helyébe a félnek eskü alatti kihallgatása (S. E. 95. és 96. §§.) lépvén, az a fél, ki az alapperben a főesküvel való bizonyítással élt, habár a részére itélt főeskű letételét elmulasztotta, perújítással egyedül az általa felajánlott eskü alatti kihallgatása alapján nem élhet. VII. 1577. 443. A perújításnak hely adása kiterjed az alapperbeli perköltségre is és a bíróság, az eset körülményeihez képest, az ezek megtérítése felett is határozhat. VIII. 1638. 34. Az alapper tárgyával összefüggő új kereset tárgyalása is az újított per tárgyalásával egyesíthető lévén, nincs kizárva, hogy az alapperben tévedésből teljesített túlfizetés az újított per tárgyával együtt egy ítéletben döntessék el. VIII. 1638. 34.