Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)
116 Az újított perben a felülvizsgálati bíráskodást az a kir. Ítélőtábla gyakorolja, mely az alapperben eljárt vagy eljárni hivatva volt, és pedig akkor is, ha az 1000 K értéket meg nem haladó alapperbeli követelés, az újított kereset szerint, a kamatok és egyéb járulékok hozzászámításával az 1000 K értéket meghaladja. VIII. 1661. 87. Perújításnak az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §. 2. pontja értelmében nincs helye annak a szerződésnek mikép értelmezése alapján, mely szerződés az alapperbeli kereset alapját képezte, ugyanott csatolva is volt és az alapperbeli Ítélet alapjául szolgált. VIII. 1786. 385. Az alapperben kivett perdöntő főesküvel szemben a vesztes fél az újított per folyamán az 1868: LIV. t.-cz. 321., illetőleg az 1881: LIX. t.-cz. 73. §-ának esetét tartozik kimutatni; a midőn tehát a hamis eskü büntethetősége elévült, az újított per bírósága köteles eldönteni a polgári perre befolyással bíró azokat a kérdéseket, melyek különben büntető uton voltak volna megállapítandók. VIII. 1794. 399. Hivatalból veendő figyelembe az, hogy az alapperben részt nem vett személy perújítással nem élhet. VIII. 1810. 430. Az újított perben, amikor a pert újító félnek az ellenfele a perújítás megengedését ellenzi, első sorban a perújítás megengedhetőségének kérdésében kell határozni s a per érdemének együttes eldöntésébe csak akkor lehet bocsátkozni, ha a perújítás megengedhetőnek találtatott; következésképen szabálytalan a felebbezési bíróságnak az az eljárása, mely szerint a perújítás megengedhetősége kérdését azzal az érdemi indokkal dönti el, hogy a perujítási kereset az ügy érdemében sikerre nem vezethet. VIII. 1810. 430. A felebbezési bíróság ítélete abban az irányban, hogy a perujítási kérelem megtagadásával valamely jogszabály megsértetett volna, felülvizsgálati kérelemmel meg sem támadtatván, a félnek az ügy érdemére vonatkozóan felhozott egyéb felülvizsgálati panaszai tekintetbe nem jöhetnek. IX. 1831. 35. A sommás eljárásban csupán az egyezségi esküvel eldöntött pernek megújítása feltételezi az eskü hamisságának a büntető uton való előzetes megállapítását, az alapperben az ellenfél eskü alatti kihallgatása alapján megállapítottnak elfogadott döntő ténykörülmény ellenkezőjére vonatkozó új bizonyíték alapján azonban a perújítás kérelmezhető az ellenfél esküje hamisságának büntető úton való előzetes megállapítása nélkül is. IX. 1906. 208.