Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)
92 ződés jogi természetével ellentétesek-e és hogy e szerint a szerződésszegés jellegével birnak-e, jogkérdés s mint ilyen, a felülvizsgálatnak tárgya. V. 1063. 288. A kiérdemelt bizományi díj összege, a mennyiben az szerződésileg kikötve nem volt, s ez irányban helybeli kereskedelmi szokás nem áll fenn, a biróság által, az erre befolyással biró egyéb körülmények alapján, állapítandó meg, s ebbeli megállapítása a bíróságnak ténykérdésre irányul. V. 1118. 394. Az, hogy valamely jogügylet valóságban létre nem jött, hanem csak színleg: ténykérdés, melyre vonatkozó ténymegállapítás felülvizsgálati panasszal csak jogszabály megsértése esetében támadható meg sikerrel. VI. 1159. 38. Annak a megállapítása, hogy a nyertes felet minő összegű perköltség illesse. VI. 1168. 54. Az, hogy az elvállalt építési munkában vannak-e és mik a hiányok és hibák és hogy a tényleg létező hiányoknak és hibáknak mi az értéke. VI. 1193. 112. Valamely arány megállapítása ténykérdésre vonatkozik. VI. .1345. 472. A szándék csak az illető személy nyilatkozata alapján vagy egyéb tényekből való következtetés utján állapítható meg tényként. VI. 1373. 527. Az, hogy valamely gyermek mily életidejében válhat keresetképessé, felülvizgálat szempontjából a ténykérdések keretébe tartozik. VI. 1380. 542. Az, hogy valamely alakilag különben létesült és okiratba is foglalt ügyletnél nem az illető okirat tartalmánál fogva, hanem egyéb ténybeli adatok alapján a feleknek mi volt a valódi akarata. VII. 1434. 81. Annak megállapítása, hogy valamely okiratnak kiállítója annak kiállítása idejében elmebeteg volt-e? VII. 1460. 153. Annak a megállapítása, hogy az okirat kitételeinek a felek egyező akarattal mily értelmet tulajdonítottak, ténykérdésre vonatkozik. VII. 1497. 237. Az a kérdés, hogy valamely kereskedő fizetéseit megszüntette-e? abban az esetben jogkérdés, ha az bírálandó meg, hogy bizonyos tények eredményezik-e azt a jogi állapotot, amely a fizetések megszüntetése alatt, mint jogi fogalom alatt értendő, ellenben a fizetések megszüntetéséről való tudomás kérdése, vagyis az