Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

35 tényére felhívott tanúk kihallgatásának mellőzésére felhozott indokolás merőben téves, mivel a bántalmazásoknak, a melyek miatt a házastársnak elegendő alapos oka támadhat a házassági együttélést megszakítani, és azt az együttélést a másik házastársnak a visszatérésre való felhívása ellenére is megtagadni, nem kell szükségkép annyira súlyosaknak és testi sérüléseket okozóknak lenniök, hogy azok orvosi észlelés tárgyává is tehetők legyenek, és a bántalmazásoknak oly mérve, hogy azok a házassági együttélés megszakítására és a visszatérés megtagadására jogos okul szolgálhassanak, orvosi látlelet nélkül, tanúk vallomásával is bizonyítható. Ezekből következik, hogy a felebbezési bíróság lényeges eljárási jogszabályt sértett akkor, a mikor a felperes részéről állított bántalmazások és a közös lakásból való kidobás tényére és körülményeire felhívott tanúk kihallgatását téves indokokból mellőzte és azokra a ténykörülményekre vonatkozólag a tényállást meg nem állapította. Ugyanazért a megtámadott ítéletet a S. E. 204. §-a alapján fel kellett oldani, és a rendelkező rész szerinti határozatot hozni. (Kir. Guria I. G. 165/1904. 1904 szeptember 20.) 2054. Ha alperes az elsőbiróság előtti első tárgyaláson tagadta a tárgyalásra meg nem jelent felperesnek az igényelt ingóságokra nézve tulajdonjogát, ebben bennfoglaltatik annak tagadása is, hogy a kereseti ingóságok azonosak azokkal, melyeket felperes a csatolt árverési jegyzőkönyv szerint vásárolt és hogy azokat felperes a végrehajtást szenvedettnek haszonkölcsönbe adta volna. (S. E. 61. §.) A felebbezési bíróság az igényelt tárgyakat bírói zár alól feloldotta, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő okokból: Az elsőbiróság felperest igénykeresetével elutasította, mivel felperes az első tárgyaláson meg nem jelent, és alperes a felperes tulajdonjogát tagadta. A felebbezési biróság felperes felebbezése következtében az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta, megállapítván azt a tényállást, 3*