Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

16 kötelezte, ellenben felperest ezt meghaladó keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében a miatt támadja meg a felebbezési bíróság Ítéletét, hogy a megítélt 2800 K tőke után 1896 január 1-től 1899 október l-ig a kamatok meg nem ítéltettek hogy továbbá tőkekamatadó fejében az általa követelt és a tőke után számítandó 1V2% helyett csak a kamat 10° o a ítéltetett meg. Felperesnek a felülvizsgálati kérelmében ezekre vonatkozó panaszai megállható alappal nem bírnak. Az a körülmény, hogy az egyik eladó és hitelező-társ után kiskorú gyermekek maradtak, arra nézve, ha vájjon ezek kiskorúságának ideje alatt a tőke utáni kamatok tekintetében az elévülés szünetelt-e, avagy nem? megbirálást és eldöntést nem igényel, mivel a kereseti követelésre nézve felperes lévén örökös, kiskorú érdeke fenn nem forog. Abban a tekintetben is alaptalan felperes panasza, hogy az 1902 október 6-án megindult keresettel szemben az elévülési idő nem 1899 január 1-tö! számíttatott. Való, hogy az 1883. XXV. t.-cz. 19. §-a értelmében az elévülési idő azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamatok jogilag követelhetők lettek, azonban a felperes kereseti követelése az ítéleti ténymegállapítás szerint nem az 1899 január 1-ét megelőző 1898. évben, hanem jóval korábban járt le, az elévülés kezdetét tehát nem lehet az 1899 január 1-étól számítani, mivel az már korábban vette kezdetét, és így jogilag csak a kereset megindítását megelőző három évnéi nem régibb időről volt a kamat megítélhető. A tőkekamat-adó fejében megítélt összeg csekélysége miatt felhozott panasz is alaptalan, mert a felebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása szerint felperes nem részletezte és ki nem mutatta, hogy a tőkekamat adó után, miféle, és mily összegű járulékok merültek fel. (Kir. Curia I. G. 113 1904. 1904 augusztus 31.) 2043. Az a vélelem, hogy az, a ki a gyermek anyjával a gyermek születésétől visszafelé számítva 182-nél nem kevesebb és 300-náf nem több napon belől nemileg kö-