Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

8 mivel mint már fennebb is kiemeltetett, a csődnyitás napjától kezdve a csődtömeg lépvén a közadós helyébe, a haszonbérleti szerződés tárgyát képező dolgok felett való rendelkezés a csődtömeggondnokra szállt át, akkor is tehát, ha a mezőgazdaságilag mívelt ingatlanokon talált függő termés zár alá vétetett és zárgondnoki kezelés alá jutott —a mint ezt a felebbezési biróság megállapította — ezen területekre nézve a felperesekkel jogviszonyban álló félnek a közadós helyébe lépett csődtömeggondnok tekintendő s az ingatlanok visszabocsátására ugyanő kötelezhető ; épen ezért alaptalan felpereseknek is arra irányuló panasza, hogy a bérlemény átadására W. Antal a saját személyében nem köteleztetett. A felebbezési biróság ama rendelkezésének, a mely szerint a malmokra vonatkozóan a haszonbérleti szerződés az 1904. június hó l-jével kezdődő hatálylyal mondatott ki megszűntnek, az alperes csődtömeggondnok által oly módon kért megváltoztatása, hogy a malmokra nézve a szerződés szintén 1904. szeptember hó l-jén kezdődő hatálylyal mondassék ki megszűntnek, a kifejtettek alapján helyt nem foghat és nem állhat útjában a szerződés megszüntetésének az alperes csődtömeggondnok részéről panaszolt az a további körülmény sem, hogy a felebbezési biróság Ítéletében nincs részletezve az, hogy mit kell a malmokhoz tartozó dolgok alatt érteni, mert a haszonbérleti szerződés 15. pontja szerint leltár mellett vétetvén át a malmok, természetes, hogy a visszabocsátás a leltár adatainak felhasználásával eszközölhető; a mennyiben pedig W. Antal bérlő a haszonbérlet tárgyát képező dolgokkal, azok czélszerűbb használata czéljából, egyes szerelvényeket egybekapcsolt, kétségen felül áll, hogy ezen szerelvényi tárgyak, mint a közadós tulajdonát képezett s a csődtömeghez tartozó ingók felett — ha azt szerzett jogok nem gátolják — a csődtömeggondnok szabadon rendelkezhet. (Kir. Guria I. G. 355/1904. 1904 július 4.) 2039. A haszonbérlőnek a bérrészletek nem fizetésével elkövetett mulasztása olyan súlyos szerződésszegés, mely a haszonbérbeadót feljogosítja arra, hogy a haszonbéri szerződésnek rögtöni hatálylyal való megszüntetését még abban az esetben is követelje, ha ez a szerződés-