Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

9 ben ki nem köttetett, s ily esetben a haszonbérlőnek esak az a joga marad fenn, hogy a haszonbérbeadótól megtérítést követelhessen azokért a terményekért, melyeket annak átengedni köteles. A felebbezési bíróság a haszonbéri szerződést rögtöni hatálylyal megszüntette, a kir. Guna pedig alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokokból: A felebbezési bíróság Ítéletében az a ténymegállapítás foglal helyet, hogy midőn alperesek ingatlanaira az árverés kitűzetett, peresfelek abban állapodtak meg, hogy felperes az árverésen abból a czélból fogja megvenni a birtokot, hogy azt idővel a befektetett érték és kamatai megtérítése ellenében alperesek tulajdonába visszabocsássa s mivel e ténymegállapításban egyáltalán nem foglaltatik benn az a körülmény, hogy felperes a birtokot alperesek részére vette vagy akarta venni, ama vitán felül álló körülmény mellett, hogy felperes az ingatlanokat árverésen megvette, magából a vételi ügylet fogalmából és jogi természetéből folyik, hogy felperes a vételt a saját részére eszközölte, s ennek folytán a megállapított tényállásból nem lehet helyesen arra a jogi következtetésre jutni, hogy alperesek az ingatlanok birtoklását mint tulajdonosok a tulajdonjog alapján gyakorolnák és nem lehet ezt következtetni abból sem, hogy az árverés megejtése után az alperesek birtoklása meg nem szakadt, miután e körülmény annak következményeként tekinthető, hogy az 1903. február hó 16-án megtartott árverés után kevés idővel, vagyis 1903. márczius hó 18-án alperesek és felperes között a haszonbérleti szerződés megköttetett; annak a kérdésnek eldöntése pedig, hogy felperes és alperesek között a felebbezési bíróság által megállapított tényállásból kifolyóan áll-e fenn olyan szerződéses viszony, a melynek alapján alperesek felperestől az ingatlanok tulajdonjogának átengedését köveihetik, jelen per keretébe be nem vonható, hanem döntő kérdést egyedül az képez, hogy a kereset alapjául vett haszonbéri szerződés valóságban létrejött-e, avagy színleges. Az, hogy valamely jogügylet a valóságban létrejött-e, vagy színlegesen jött létre, ténykérdést képez ; a felebbezési bíróság a haszonbéri szerződésre vonatkozóan tényként azt állapította meg, hogy az nem színleges, hanem valósággal létrejött, s ebbeli ténymegállapítása, miután az felülvizsgálati kérelemmel megtámadva