Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

7 adó, illetve örökösei, a felperesek érdekeit a legnagyobb mérvben sérti s ennélfogva felperesektől annál kevésbbé tagadható meg a jogosultság a tekintetben, hogy a haszonbérleti szerződést minden vonatkozásában s rögtöni hatálylyal megszüntethessék, mivel a haszonbéri szerződés, úgy a bérösszeg egységessége következtében kizártnak tekintendő, hogy a szerződés egyes tárgyaira nézve a megszüntetés külömböző időpontokban következzék be s ez által olyan viszony létesíttessék a felek között, a mely viszonyt azok sem a szerződés létrejötte idején alkotni nem czéloztak, sem ez idő szerint fen tartani nem kívánnak. Nem szolgálhat okul arra, hogy a haszonbérleti szerződés a mezőgazdasági mívelésre szánt ingatlanok tekintetében csak a gazdasági év végével, vagyis szeptember hó l-jén szűntettessék meg, az a körülmény, hogy a malmokra eső bérösszeg — azok elpusztulása esetére — a szerződésben fel van tüntetve, nemcsak azért, mivel a felülvizsgálatot igénybe vett peres felek egyező kijelentése szerint a szerződésnek ez a rendelkezése semmi más, hanem csak a megjelölt elemi csapás esetében nyerhetne alkalmazást, hanem azért sem, mivel a szerződés teljesítésénél mulasztásban levő alperesek nem részesedhetnek ugyanabban a kedvezményben, amely a szerződésnek teljesítése esetére különben részükre biztosítva lett. Ezeknél fogva és arra való tekintettel, hogy felperesek a haszonbérleti szerződésnek a bérfizetés elmulasztása okából leendő azonnali megszüntetésére a bérbevevő által feljogosittattak, a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy a haszonbéri szerződést nem rögtöni hatálylyal szüntette meg, illetve, hogy felpereseket a rögtöni hatálylyal való megszüntetésre irányzott kereseti kérelmükkel elutasította s épen azért a felebbezési bíróság ítéletének e részben való megváltoztatásával úgy a malmok és azokhoz tartozó dolgok, mint a mezőgazdasági mivelésre szánt ingatlanok és azok tartozékai tekintetében a haszonbéri szerződést rögtöni hatálylyal megszűntnek kimondani és az alperes csődtömeggondnokot a haszonbérlet tárgyát képező ingatlanok és tartozékainak a felperesek birtokába adására kötelezni kellett, annál inkáb, mert az alperes csődtömeggondnoknak az a panasza, hogy az ő rendelkezése alatt csak egy bevetetlen terület van a mezőgazdasági mivelés alatt álló ingatlanokból s ezen okból az ugyanilyen természetű többi ingatlanok átbocsátására képtelen, az ítélet pedig e részben végrehajthatlan lenne, nem bír megállható alappal azért,