Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

4 helytállónak nem lehetett elfogadni alperes csődtömeggondnoknak sem a marasztalási összeg megállapítása, sem a kamatok számítása ellenében előadott panaszát, utóbbit annál kevésbbé, mivel a felebbezési biróság Ítéletének mind rendelkező része, mind pedig vonatkozó indokolása szerint a kamatkövetelés 1903. évi október első napjától kezdve van megállapítva. Felperesek megtámadták a felebbezési biróság Ítéletének azt a részét, a mely szerint W. Antal alperes a II. rendű alperessel egyetemlegesen nem lett kötelezve az 1500 korona tőke és kamatainak fizetésére, azt hozván fel a panasz megokolására, hogy a követelés már a csődnyitást megelőzően nemcsak esedékes, de a kereset beadásával érvényesítve is volt. Ez a panasz nem bir megállható alappal, mert az 1881: XVII. t.-cz. 22. §.-a rendelkezése szerint a közadós által kötött bérleti szerződéseknél a csődnyitás napjától kezdve a csődtömeg már a törvény erejénél fogva lép a közadós helyébe, ezen időponttól kezdve tehát a bérleti szerződésből felmerülhető jogok gyakorlata és kötelezettségek teljesítése is a csődtömegre száll át, ebből folyóan pedig az 1904. évi április hó elsején megnyitott csődeljárás folyamatban léte alatt esedékes, április és május havi bérrészletek megfizetésére már csak a tömeggondnok és nem egyszersmind a közadós volt a II. rendű alperessel egyetemlegesen kötelezhető. A felebbezési biróság Ítéletének azt a részét, melylyel a haszonbérleti szerződés megszüntettetett és alperes csődtömeggondnok, illetve a csőd esetleges megszüntetése esetére W. Antal alperes a malmok és azokhoz tartozó dolgoknak az 1904. évi június hó i-ső napján, a mezőgazdasági üzemre szolgáló területek és azok tartozékainak pedig 1904. szeptember hó 1 ső napján felperesek birtokába bocsátására köteleztetett, mind a felperesek, mind az alperes csődtömeggondnok megtámadták és pedig felperesek azon az alapon, hogy a felebbezési biróság jogosnak ismervén fel azt a kereseti kérelmet, a mely a szerződésnek a kikötött idő előtti megszüntetésére van irányítva, mégsem szüntette meg a haszonbérleti szerződést rögtönös hatálylyal, s anyagi joghatályba ütközik az a rendelkezés, hogy egységes szerződésen alapuló haszonbérleti viszony i észben június, részben szeptember elsejével kezdődő hatálylyal szüntettetik meg, mivel a bérlemény tárgya is egységes és azt ketté választani azért nem lehet, mert ez a kettéválasztás megvalósíthatlan a nélkül, hogy felperesekre nagyobb kár ne háramoljék