Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

109 a felebbezési bíróság bizonyítékul használta tél az alperes ellen a tanúskodás jogos megtagadását a K. Miklós elleni perben, s ez alapon felperesnek az esküt oda ítélni nem lehetett volna; mert ha a felebbezési bíróság azt a körülményt, hogy alperes a tanuságtételt habár jogosan is, megtagadta arra a ténykérdésre nézve, hogy felperessel a fogamzási vélelmi időszakban ő is közösült-e, a felperes állítására nézve valószinűsítési adatul vette volna is, a mi pedig Ítéletében kifejezve nincs, s felperest eskü alatt ez indokból hallgatta volna ki, ezzel jogszabályt nem sértett volna. Alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor felperes életmódját a bizonyított tények alapján feslettnek nem minősítette ; mert a felebbezési bíróság az elsőbiróságnál kihallgatott tanuk vallomását mérlegelve, azokkal olyan tényeket bizonyítottaknak nem látott, a melyekből a felperes feslettségére következtetés volna vonható, és még K. Miklósnak azt a vallomását sem vette bizonyítottnak, hogy ez egy alkalommal, és egy nemi közösülés megtörténte után 4 koronát adott volna felperesnek, mivel csak azt indokolta, hogy ha K. Miklós valóban adott volna is felperesnek egy alkalommal és egy közösülés után 4 koronát, ezt a tényt feslett életmódnak még nem minősítené. Alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor a bizonyításra kötelezett felet eskü alatt kihallgatta és esküre bocsátotta, s felperes vallomását bizonyítékul elfogadta, s a mikor az eskü alatti kihallgatáshoz megidézett alperesnek idegbetegsége miatti meg nem jelenését igazoltnak nem vette, s meg nem jelenéséhez azt a jogi következményt fűzte, hogy a felperest hallgatja ki eskü alatt, azt esküre bocsátja és erre alapítja ítéletét, holott alperes érvelése szerint gyermektartás iránti perekben a pusztán eskü alatti kihallgatással való bizonyítás ki van zárva; mert a bíróság a fél eskü alatti kihallgatását a S. E. 95. §. szerint más bizonyíték fenn nem forgása esetében jogszabály sértése nélkül elrendelhette, és az eskü által való bizonyítás gyermektartási perekben a közösülés tényére és idejére nézve kizárva nincs; mert továbbá a felebbezési bíróság e tárgyban hozott végzése szerint egyenesen az alperesnek, tehát a bizonyításra kötelezett fél ellenfelének és csak esetleg mindkét peres félnek eskü alatti