Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
97 következésképen a kötbér szempontjából a telek telekkönyvezésének huzamosabb időn át elmaradása és e miatt a vevő tulajdonjogának telekkönyvi bekebeleztethetése körül hosszabb ideig tartó akadály nyilván a felperes szerződési kötelezettségét érinti és így alperes jogelődjének az illető gyár létesítése körül történt késedelmét jogilag teljesen okadatolttá teszi. Már pedig a felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott B) alatti okirat szerint a szerződő felek csak az 1898. évi november hó 15-ik napján, tehát a 3 év eltelte után állapították meg szerződésileg azt, hogy a vétel tárgya csak 2839 Döl és fekvésére, úgy alakjára nézve is részben eltérő az A) alatti okiratban meghatározottól, továbbá ugyanakkor szabályozták maguk között véglegesen a vevőre való telekkönyvi átirathatás módozatait és lényeges feltételeit a nélkül, hogy felperes a miatt, hogy a már elmúlt 3 év alatt, avagy addig, mig az ideig az illető gyár nem létesíttetett, a kötbérhez való jogát kifejezetten fentartotta volna. Ilyen körülmények között és tekintettel arra, hogy a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az ezután folyó 3. évnek elején az illető telek egészen kisajátíttatott és ez által a vevőtől elvonatott, nincs jogszerű alapja annak, hogy alperes mint a vevő örököse kötbér fizetésére köteleztessék : de különben is az állandóan követett birói gyakorlat szerint kötbér után törvényes késedelmi kamat meg nem ítélhető; épen ezért e részben alperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni és a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával, felperest kötbérre és kamatára irányuló keresetével elutasítani. Az A) alatti okirat azt is tartalmazza, hogy az illető telek a vevő által azon létesíteni kivánt gyári iparág előmozdítására a tényleges forgalmi értékét el nem érő áron adatván el, vevő köteles lesz az esetre, ha az illető gyárat ott nem létesítené vagy az 1894. évi január hó 1-ső napjától kezdődő iO éven belül az illető gyár üzeme bármely okból megszűnnék, a vétel árát D-ölenként 30 koronával kiegészíteni; és hogy ennek késedelmi kamatául 6% kamat lesz számítandó. Az A) alatti okiratnak most ismertetett tartalma világosan fejezi ki a szerződő feleknek egységes akaratát az iránt, hogy az illető gyárnak épen az illető telken kell létesülnie és 20 éven keresztül üzemben lennie, és hogy a 30 koronás vételári többlet vevő részéről akkor is fizetendő, ha a szerződő felek hibáján kívül bármely okból az illető telken az Curiai határozatok. X. köt. 7
