Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

98 illető gyár nem létesülne, vagy 20 éven keresztül üzemben nem lenne. Minthogy pedig ez a kikötés a B) alatti okiratban is kifeje­zetten fentartatott és a szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja és így az a körülmény, hogy vevő által más helyen olyan gyár esetleg létesíttetett és üzem­ben tartatik, ennek a pernek érdemére nézve mi jogi jelentőséggel sem bir; minthogy továbbá a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint az illető telek az 1899. elején egészen kisajátíttatott és így ez által a szerződő felek hibáján kívül ott az illető gyár nem léte­síthető és 20 éven keresztül üzemben nem tartható; minthogy végül a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint vevő részére a D-ölenként 30 koronát többszörösen meghaladó kártalanítási ár ítéltetett meg és így alperes azzal, hogy önhibáján kívül károsodnék, egyszerűen nem is védekezhetik: ezeknél fogva heljes a felebbezési bíróságnak az a jogi dön­tése, a mely szerint felperes részére a D-ölenként 30 korona vétel­ártöbbletet és ennek 6%-os kamatát megítélte; épen ezért e rész­ben alperes felülvizsgálati kérelmét el kellett utasítani. (Kir. Guria I. G. 288/1904. 1904 november 2.) 2087. A katonai házassági biztosíték kamatja mind a két házastárs számára, az álláshoz illő életmód javítása czél­jára köteleztetvén, a férj azon időponttól kezdve, a melylyel a nejét és gyermekét már házassági életközös­ségben nem tartotta és az álláshoz illő életmódban nem részesítette, a biztosíték kamatjának csak a felerészét igényelheti jogszerűen a maga számára, míg annak másik felerészére a nő tarthat jogszerű igényt. A nő házasságának létesíthetése és az életmód javí­tása czéljára, harmadik személyek részéről lekötött biz­tosíték és ennek kötelezett kamatja nem oly vagyona a nőnek, a melynek kezelési joga a házassági jog szerint a férj jogkörébe tartoznék, hanem a házastársaknak csak olyan biztosított jövedelme, a mely jövedelemnek a házastársuk egyikének vagy másikának kezéhez kilize-

Next

/
Thumbnails
Contents