Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

82 pitották, jogviszonyaik megbirálásánál nem az általános jogszabályok, hanem a szerződés feltételei az irányadók ; minthogy pedig alperes a szerződés IV. pontjában arra kötelezte magát, hogy a zsellérszolgálmányok elvesztése esetén is a teljes haszonbért fogja fizetni, annálfogva a teljesítést a maga részéről jogszerűen meg nem tagadhatta azért, mert a kárpótlásul őt megillető kamatszelvények, részére, felperes hibáján kivül eső körülmények miatt ki nem szolgáltattak; továbbá, mert jogszabály az is, hogy készpénzbeli követelés után, ha annak fizetésére bizonyos határidő tűzetett ki. ellenkező megállapodás hiányában, az elmulasztott határnaptól kezdve a késedelem tartamára törvényes kamat akkor is követelhető, ha ily kamatnak fizetése szerződésileg kikölve nem volt és a kereset beadását megelőző időre kamat csak akkor nem követelhető, ha a követelés fizetésére meghatározott idő ki nem köttetett; már pedig a haszonbér fizetésének ideje szerződésileg volt meghatározva. (Hasonló értelemben határozott a kir. Guria 1901 deczember 12-én G. 450. sz. a.) (Kir. Curia I. G. 271/1904. 1904 október 26.) 2081. A visszatérő időben állandóan teljesítendő hasonló szolgáltatásnak készpénzbeli egyenértéke, a mit a kötelezett annak idejében időről-időre nyilván vagyoni állapotának veszélyeztetése nélkül megfelelő részletekben fizethetett volna, a mnltra nézve utólag meg nem Ítélhető, ha annak érvényesítésénél a jogosítottat hosszabb időn át indokolatlan mulasztás terheli, és nem teszi a mulasztást indokolttá az, bogy a jogosult előbb a szerződés megszüntetése iránt pert folytatott. Abból, hogy felperes bizonyos ingatlanát alperesekre átruházta azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan haszonélvezetét magának fentartotta és alperesek felperest holtáig tisztességesen kiszolgálni kötelesek, jogszerűen következik, hogy alperesek részéről az illő kiszolgálás lekötelezése ellenérték mellett történt, és hogy annak a kiszolgálásnak természetben teljesíthetése a felek között békés és családias viszonyt feltételez.