Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
81 bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a G. alatti haszonbéri szerződésnek oly éltelmet tulajdonított, hogy alperes a haszonbérleti szerződés tárgyát képező majorsági zsellérbirtokok után járó szolgálmányok elvesztése esetén is a haszonbért teljes összegében volt köteles fizetni, holott jogszabály az, hogy ha a haszonbérlő a haszonbérlemény tárgya egy részének használatától elesik, a tőle elvont rész utáni haszonbér nem követelhető; továbbá, hogy a felebbezési bíróság a haszonbéri összegek után, az egyes lejárati időktől kamatot itélt, jóllehet jogszabály az is, hogy ha a kamatfizetés kötelezettsége szerződésileg ki nem köttetett, azok csak a kereset megindításának napjától követelhetők: Ezek a panaszok nem birnak megállható alappal. A felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint ugyanis a G. alatti haszonbérleti szerződés alakilag és tartalmilag való, eme szerződés IV. pontja pedig azt tartalmazza, hogy a haszonbérlő a zsellérszolgálmányok megváltása után is köteles a kikötött haszonbér teljes összegét fizetni, a haszonbérlő pedig a váltságtőke után nyerendő értékpapírok kamatszelvényeivel kárpótoltatik. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy alperes a zsellérszolgálmányoktól 1900 évi július l-jén esett el, hogy felperesnek a haszonbérlet lejárta előtt a váltságtőke fejében járó kötvények felperes hibáján kívül ki nem adattak, következően azoknak lejárt szelvényeit alperesnek az ideig ki nem szolgáltathatta, és végül, hogy a felek között nem volt vitás, hogy a kereset megindításáig alperes 10.000 korona haszonbéri részletet és 289 korona 02 fillér adót ki nem fizetett és hogy ezek az összegek a haszonbéri részleteknek az egyes lejárati időtől számított kamataival együtt 11.226 korona 52 fillért tettek ki, viszont, hogy alperesnek a váltságtőke után számított 5%-os kamatok és a felperes által elismert 100 korona kért használati bér fejében a haszonbérlet megszűntével összesen 10,313 kor. 20 fill. követelése állott fenn. Ennek a tényállásnak alapul vétele mellett az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint az alperest a felperes követelése és alperes ellenkövetelése között mutatkozó különbözetnek, vagyis 913 kor. 32 fillérnek megfizetésére kötelezte; mert a felek egymás közötti jogaik és kötelezettségeik feltételeit szabadon állapíthatják meg és ha ezt szerződésileg megállaCuriai határozatok. X. köt. 6