Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

72 Ennek a tényállásnak alapul vétele mellett az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest kártérítési keresetével alperessel szemben elutasította; mert a szerződést a felek egyértelmű szerződési akarata képezi, az pedig, hogy az okirat nem tartalmazza a feleknek kifejezésre jutott szerződési akaratát, a közokirattal szemben is bizonyítható; már pedig a felebbezési bíróság ítélete tényállásában megállapította, hogy a szerződést létesítő felek szerződési akarata az volt, hogy a patacskai erdő fája a szerződés hatálya alól kivétessék. A C. alatti kifejezett tarlalma szerint pedig felperes jogelődje, a kitől felperes a szerződésre alapított jogait származtatja, alperestől csak arra nyert felhatalmazást, hogy az A. alattin alapuló jogait és kötelezettségeit felperesre átruházhassa, alperes az átruházás hatályát attól tévén függővé, ha az reá és a birtokra nézve hátránvos nem lenne, egyúttal kijelentvén, hogy a további átruházást felperesre a következő hónapban közjegyző előtt fogja eszközölni; miből nyilvánvaló, hogy alperes a C. alattival felperes jogelődét fel nem hatalmazta, hogy felperesre több jogot ruházhasson át, mint a milyennel az A. alatti szerződés alapján ő birt. Minthogy pedig felperes a felebbezési bíróság ítéletének tartalma és a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv szerint fel sem hozta és megállapíttatni nem kérte, hogy alperes részéről a C. alattiban kilátásba helyezett további átruházás megtörtént, avagy hogy alperes felperessel szemben közvetlenül terhesebb kötelezettséget vállalt volna, mint a milyenre jogelődével szemben volt kötelezve, ehhez képest felperes követelése alperes ellen jogszerű alappal még akkor sem bir, ha és amennyiben a jogelődével kötött ügylet megkötésénél, annak tényei által, az A. alatti szerződés XII. pontjában foglalt jogok mérvére nézve tévedésbe ejtetett vagy megtévesztetett. (Kir. Curia I. G. 467/1904. 1904 október 18.) 2076. Egymagában az a körülmény, hogy az ingatlan árverési vevője az árverésnél tudomással bírt arról, hogy az elárverezett ingatlant nem a végrehajtást szenvedett,