Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

73 hanem egy harmadik hirja, az árverési vevő rosszhiszeműségét meg nem állapítja. Az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-ában szabályozott keresetet harmadik személy, a ki a végrehajtás által dologi jogaiban sértve van, az árverés befejezése és jogerőre emelkedése után az árverési vevő ellen már nem indíthat; következéskép ezt a körülményt védelmére sem hozhatja fel akkor, a midőn az árverési vevő az árverésnél szerzett joga alapján az árverés tárgyát képezett ingatlanra jogait bírói utón érvényesíti. A felebbezési bíróság alperest az ingatlan birtokba bocsátására kötelezte, a felülvizsgálati biróáág pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokokból: Alperes felülvizsgálati kérelmében azért, támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, mert szerinte a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy arra a körülményre felhívott tanúit ki nem hallgatta, hogy alperesnek nem volt tudomása arról, hogy az általa és apja által 66 éven keresztül bírt ingatlan árverés tárgyát képezi, míg ellenben felperes tudta és tudnia kellett, hogy ő csupán azt veszi meg, a mi az árverést szenvedőknek nevén állott és általuk birlokoltátott és így a felperes rosszhiszeműsége, mely ebben a perben döntő körülményt képez, meg nem állapíttatott. Alperes panasza megállható alappal nem bír. Alperes a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv szerint megnevezett tanúit arra kérte kihallgatni, hogy felperes tudta, hogy alperes és jogelődje a kereseti ingatlant 66 év óta bírják. A mennyiben a bíróság erre nézve a tanúk kihallgatását mellőzte is, ezzel jogszabályt nem sértett, mert a felebbezési bíróság megállapította, hogy felperes a kereseti ingatlant s az illető tjkvben felvett többi ingatlanokat árverésen vásárolta meg, arra az árverési jegyzőkönyv alapján tulajdonjoga be is kebeleztetett, az a körülmény pedig, hogy a kereseti ingatlant alperes bírja, még ha felperesnek erről tudomása volt is az árverési vételnél, felperes rosszhiszeműségét egymagában meg nem állapítja; a felebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy erre a nem döntő körülményié a bizonyításfelvételt nem eszközölte és a tényállást meg nem állapította, az anyagi jogszabálynak pedig megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy felperest nyilvánkönyvileg megszerzett tulajdon-