Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

49 vagy nagyobb íokú vigyázatlanságnak, vagy a veszélyt előre feltüntető kisebb vagy nagyobb fokú könnyelműségnek tekintendő-e, nem ténykérdés, hanem a biró által eldöntendő jogkérdés, a jogkérdésnek eldöntésére pedig szakértői véleményre szükség nincs. A leesési veszélylyel járó építési iparűzésnél a munkásnak is olyan fokú gondosságot kell kifejtenie, hogy szükség nélkül magát a leesés veszélyének ki ne tegye, a munkaadó pedig törvénybeli kötelezettségének eleget tesz akkor, a mikor oly készülékeket alkalmaz, a melyek használata esetében a munkás kellő gondosság mellett a leesés veszélyének kitéve nincs. Ezen köteles gondosságot szegi meg a munkás, ha a tetőgerenda elhelyezésekor nem a kész járdát használja, hanem a mennyezetgerendákkal el nem látott szoba feletti kötőgerendára áll. Mindkét alsóbiróság felperest keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 185. §. a) és c) pontjai alapján a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel. Egyik panasza az, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt sértett, a mikor el nem rendelte a bizonyítási eljárást felperesnek oly tényállítására, a mely az ügy eldöntésére befolyással bir. Ez a panasz alaptalan. Felperes a felebbezési tárgyalásnál bemutatott külön iratában arra kívánt szakértői bizonyítást, hogy a munka gyorsítása és könynyítése czéljából felperes részéről alkalmazott, és véletlenül balesetet eredményezett eljárás nagyobbfokú vigyázatlanságnak, vagy a veszélyt feltüntető könnyelműségnek nem tekinthető. Azonban az a kérdés, hogy a felperesnek a perben megállapított eljárása, mely a balesetet eredményezte, kisebb vagy nagyobb fokú könnyelműségnek tekintendő-e, vagyis hogy felperest olyan íokú vigyázatlanságnak, vagy a veszélyt előre feltüntető kisebb vagy nagyobb fokú vigyázatlanság vagy könnyelműség terheli-e, a melynek fenforgásánál a baleset okozójának ő tekinthető, és így a baleset miatt kártérítéshez jogos igénye nincs, nem is ténykérdés, hanem a biró által eldöntendő jogkérdés, a jogkérdésnek eldöntésére pedig szakértői véleményre szükség nincs. Curiai határozatok. X. köt. 4