Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

41 fölépítmény tulajdonosa között fennállott jogviszonynak kárpótlás mellett való megszüntetése iránti igények és egyedül az 1896. évi XXV. t.-cz. 14. §-ának megfelelően, kereset utján érvényesithetők. Minthogy pedig szolgálmányok megváltása iránti kereset egyik fél részéről sem adatott be, nevezetesen rendes perben al­peres részéről viszonkereset csak az elleniratban volt volna elő­terjeszthető, miről kifolyóan a későbbi tárgyalások folyamán az alperes részéről keresetszerűen előadott kérelem sem vehető figye­lembe, ezek szerint szabálytalan a felebbezési biróságnak az az eljárása, mely szerint az ügyet az 1896. évi XXV. t.-cz. által sza­bályozott külön eljárásra terelte, minek következtében a felebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani, és ugyanazt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani. Felperes egyéb panaszai az Ítélet feloldása következtében tárgytalanná váltak. (Kir. Curia G. Zs. 1/1904. 1904 szeptember 21.) 2057. Egymagában az a körülmény, hogy a telekkönyv­ben az özvegyi jog be van kebelezve, még nem jogosítja fel az özvegyet az illető ingatlan kizárólagos birtoklására és haszonélvezetére és nem zárja el az örököst az özvegy részéről indított perben annak bizonyításától, hogy az özvegyi jog a hagyatéki eljárásban máskép szabályoz­tatott, illetőleg az anyagi jog szabályai szerint mily ter­jedelemben áll fenn. A felebbezési bíróság alperest a kereseti ingatlan kibocsátására és •elvont haszon fizetésére kötelezte, ellenben a kir. Curia a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indo­kolással : A felebbezési bíróság Ítéletében felperes keresetének a tekin­tetben, hogy a kereseti ingatlanok felerészének haszonélvezete fel­peres birtokába bocsáttassék, azon az alapon adott helyet, hogy fel­peres javára a kereseti ingatlanokra az özvegyi jog van bekebelezve és hogy alperes nem is állította, hogy felperest özvegyi joga tekin­tetében kielégítette, vagy hogy az özvegyi jog megszoríttatott volna és hogy e szerint felperes jogosítva van férje minden javait meg­tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents