Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

29 Ha a törvénytelen gyermek gondozását harmadik személy vállalta el, a gondozás mérve az átvállaló akaratától függővé nem tehető, hanem a törvényen alapuló kötelezettség mérve a törvény alapján a hiróság által megállapítandó. / Tgyáttás : H. Teréz ifj. S. Benővel éveken át ágyasságban élt, mely viszonyból egy leánygyermek született. S. Benő szülei ezt a viszonyt pártolták s midőn fiuk meghalt, a temetkezés alkalmával H. Teréznek azt az Ígéretet tették, hogy a gyermek tartásáról gondoskodni fognak. Ez alapon H. Teréz keresetet indít idb. S. Benő és neje ellen a gyermek részére tartásdíj fizetése iránt. A felebbezési bíróság alpereseket mérsékelt havi tartásdíjban marasztalta, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: Nem bir megállható alappal alpereseknek ama panasza, mintha jelen esetben csupán a kötelmi jog szabályai alá eső egyoldaló ígéretről lehetne szó, melyre nézve az elfogadás megtörténte meg nem állapíttatván, egyfelől kötelem nem jött létre, másfelől, ha a törvénytelen gyermek gondozása el is vállaltatott, a gondozás mérvének meghatározása alperesek akaratától függ ; mert a törvénytelen gyermek tartása a vélelmezendő nemzővel szemben törvényen alapulván, ha a törvényen alapuló kötelezettséget egy harmadik magára vállalja, ez az átvállalás a jogosult részéről kifejezett elfogadásra szoruló egyoldalú ígéret fogalma alá nem vonható; és mert ha mint a jelen esetben megállapíttatott, hogy a törvénytelen gyermek gondozását harmadik személyek — az alperesek — vállalták el, a gondozás mérve az átvállalók akaratától függővé nem tehető, hanem a törvényen alapuló kötelezettség mérve szintén a törvény alapján a bíróság által lévén megállapítandó, ez határozza meg, hogy a gondozásra, vagyis a gyermek ellátására mi szükséges; már pedig a felebbezési bíróság ez irányban jogszabályt nem sértett, mivel a tartásdíj összegének megállapításánál a gyermek szükségletét, és alperesek vagyoni viszonyait mérlegelése körébe vonta, s a gyermek keresetképességének idejét is a körülményekhez képest szabadon állapíthatta meg. (Kir. Guria I. G. 195 1903. 1903 szeptember 19.)