Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

80 1829. Az építőmester, habár erre egyezségileg vállalko­zott, nem kötelezhető a teljesen elkészített épületen oly pótmunkát teljesíteni, melynek teljesítése következtében a különben szerződésszerű és egyébként is hiánytalan épület épsége okából egyéb anyagok alkalmazása válik szükségessé, ha ezeknek az anyagoknak saját költségén való beszerzésére kötelezettséget nem vállalt és ezeket az építtető sem hajlandó viselni. Ügyállás: Felperes építőmester arra vállalkozott, hogy alperesek részére az A) alatti szerződésben körülirt módozatok és feltételek mellett egy lakóházat épít. Felperes a házat a maga egészében el is készítette s a ház a szerződés módozatainak lényegileg és nagyobb részben meg is felel és azt alperesek tényleg használatba is vették és használatban tart­ják. A vállalkozó pert indít az építtető alperesek ellen a kikötött munka­bérből hátralékban levő 4000 K és pótmunka fejében járó 602 K 16 fillér megfizetése iránt. Alperesek azzal védekeznek, hogy a felperes által fel­épített házon lényeges hibák vannak, jelesül, hogy a ház tetőzetén a bádogmunka hiányos, a víz keresztülfolyik, stb. A kir. Guria a felebbezési bíróság első izben hozott Ítéletét felülvizsgálván, kimondotta, hogy felperes keresete nem időelőtti, egyébként a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további tárgyalást rendelt el, mire felperes a házon 724- K értékű javí­tási munkát teljesített és utólagosan a felek abban állapodtak meg, hogy felperes a ház tetőzetén a léczeket 10 czentiméterre utólagosan össze­húzatja. Az ujabbi tárgyalás befejeztetvén, a felebbezési bíróság alpereseket 3983 K 86 fillér munkabéri hátralék megfizetésére kötelezte, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokokból: A kir. Curia 1900. G. 251. számú határozatával* azt mondotta ki, hogy a felperesnek a szerződésileg megállapított munkabérre vonatkozó keresete nem időelőtti és hogy alperesek a netáni hibák és hiányok okából csak azt igényelhetik, hogy az ezek helyreállítá­sára szükséges költség összegét felperesnek szerződési munkabéri és esetleg a pótmunkák czímén keletkezett követeléséből vissza, illetőleg megtarthassák; ámde a felebbezési bíróság ujabb Ítéleté­ben ehhez alkalmazkodott, és így e szempontból a S. E. 204. § harmadik bekezdésében foglalt jogszabályt meg nem sertette. * Lásd : VI. kötet 7. lapján.

Next

/
Thumbnails
Contents