Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

25 b—i határtól az «l~rs» pusztáig- terjedő «Arán ka meder »-nek K. Zs. és társainak birtokába bocsátására köteleztetett. Az ítéletek alapján a törvényszék a birtokbaadás foganatosítását elrendelvén, a járásbíróság az 1894. évi május hó 18-án a végrehajtást foganatosította. P. 1. és 15 érdektársa külön-külön kereseteket adnak be K. H. mint K. Zs. és társai jogutóda ellen, és előadván az előzményeket, felhozzák, hogy az említett végrehajtás helytelenül foganatosíttatott, mert a község tiltakozása ellenére a közbenjárt mérnök a végrehajtatok egyoldalú utasítására mérte és karózta ki az «Aranka-mederi) határát s így a telekkönyvi tulajdonukat képező földterületek egyes részei jogtalanul adattak át a végrehajtatóknak. Felperesek kérték tehát alperest a tőlük jogtalanul elvont és alperes által felszántott birtokterületeknek birtokukba bocsátására kötelezni. Alperes az egyesített keresetek elutasítását kéri, mert a bírói eljárás szabályszerű volt, az ingatlanok a 832. sz. tlkjkönyvben 1770. hr. sz. alatt mint az ő tulajdona vannak felvéve, felpereseknek nincs szerzési módjuk és elbirtoklásra sem hivatkozhatnak, mivel a birtokba bevezetés óta 32 év el nem telt. A felebbezési bíróság alperest a kereset értelmében marasztalta, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Felperesek részéről válasziratukban felhozott annak az érvelésnek, hogy a jelen perben a másodbiróság ítélete ellen felülvizsgálat ki volna zárva, nincs törvényes alapja. A jelen per tárgya ugyanis ingatlannak birtoka, a S. E. 126. §. szerint tehát az értékre való tekintet nélkül az első bíróság ítélete ellen nem felülvizsgálatnak, hanem felebbezésnek volt helye: továbbá a kir. Curia állandó gyakorlata szerint egyesített perekben az egyesitett per értékéül a felebbvitel megengedhetősége szempontjából az egyesített perek összértéke veendő, ez pedig a jelen esetben a 400 koronát meghaladja : végül a 400 korona értéket meghaladó ingatlan birtoka iránti perekben két egybehangzó ítélet ellen a további felebbvitel törvény által kizárva nincs. Alperes a felebbezési bíróság ítéletének a per főtárgyára nézve őt marasztaló részét anyagi és eljárási jogszabály megsértése okából támadja meg ; azonban ez iránt alperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bír megállható alappal. A felebbezési biróság ítéletéből vagy a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvből avagy ezekhez csatolhatott külön iratból ugyanis nem tűnik ki, hogy alperes a felebbezési tárgyaláson az úrbéri birtokrendezési térkép és a telekkönyvi helyszinelési jegyzőkönyv megszerzését kérte volna; ezeknek megszerzését tehát a felebbezési biróság indokolás nélkül mellőzhette.