Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

26 A felebbezési bíróság nem mellőzte azt, hogy a felperesek részére megítélt ingatlan területek időnként az Aranka vizével voltak borítva; ez a körülmény egyébiránt jogilag nem zárja ki az illető területekre nézve felperes és jogelődjeik állandó és háborítatlan birtoklását; mert a felebbezési bíróság ítéletében nincsenek megállapítva tények az iránt, hogy az illető területekre nézve azokban az időszakokban, a mikor az Aranka vizével voltak borítva, a felpereseken és jogelődeiken kívül bárki is birtoklás jelentőségével biró tényleges uralmat gyakorolt volna. Az, hogy a felebbezési bíróság a szakértő és a tanuk vallomásával esetleg a tanuk érdekeltsége, tehát szavahihetősége szempontjából is, mit vett vagy nem vett és mi okból bizonyítottnak, a S. E. 64. §. szerint a bizonyítékok szabad mérlegelésének keretébe tartozik; a felebbezési bíróság pedig az Ítéletében, mérlegelve a per anyagát, előadta azokat az okokat, melyek a tanuk vallomása alapján ténybeli meggyőződését előidézték az iránt, hogy felperesek és jogelődeik a részükre megítélt ingatlan területeket, melyek az «Aranka meder» nevezetű ingatlanhoz tartozóknak nem bizonyultak, az 1894. évi május hó 18-ik napját megelőzően 32 évet meghaladó időn át háborítatlanul bírták; ellenben a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati bíróság a szakértő és a tanuk vallomásának mérlegelésébe és ez alapon a tényállás önálló megállapításába nem bocsátkozhatik. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint nem felperesek, hanem V. község, tehát jogilag más személy ellen nyerlek alperes és érdektársai marasztaló Ítéletet bizonyos ingatlan birtoka iránt és vezettetett be alperes végrehajtás útján bizonyos ingatlan birtokába; ezek a birói intézkedések tehát a felperesek mint harmadik személyeknek akkor fennálló jogai sérelmére nem lehetnek, és így felperesek, habár azokról az intézkedésekről tudomással birtak és a végrehajtás ellen előterjesztéssel nem éltek, nincsenek elzárva attól, hogy sértett jogaikat per útján orvosolhassák; erre nézve közömbös az, hogy felpereseknek az illető végrehajtás ellen jogorvoslattal élni módjukban volt-e és hogy az illető végrehajtás szabályszerű volt-e? ez iránt tehát alperes részéről felhozott panasz tárgytalan. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a felebbezés szóbeli tárgyalásán felhozatott az, hogy az «Arankame-