Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

lő get tettek, és további panaszkép fel is hozzák, hogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság által kihallgatott tanúknak újbóli kihallgatását és ő közülük azoknak, kik az ügyről tudomással birnak, eskü alatti kihallgatását mellőzte. A felebbezési bíróság nem fogadta el bizonyítottnak a kihallgatott tanúk vallomásából azt, hogy felperesek ingyenfát tartoztak szerződés szerint alpereseknek kiszolgáltatni. És miután a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint alperesek maguk is azt állítják, hogy felperesek a birtokrendezés befejezése óta nem adnak ingyenfát, az esetleg addig teljesített faszolgáitatás az úrbéri viszonyon alapult. A rendezéssel, a midőn az úrbéreseket illető javadalmazások az úrbéresek javára kihasított erdőből minden irányban kielégíttetnek, többé az úrbéreseknek a földesurakkal szemben ily tárgyú igényük fenn nem maradnak, — és egymagából a rendezés előtti szolgáltatásból oly szerződési viszonyra jogi következtetés nem vonható, mely a rendezés után is fennállana és a földesurak és jobbágyok között további szerződési kötelezettségeket állapitana meg. (Kir. Curia I. G. 132/1903. 1903 szeptember 9.) 1819. Az özvegy tartásához az örökösök rendszerint csak a nvert örökségük arányában tartoznak hozzájárulni s az egyes örökösök kötelezettsége a többi örökös tagokra csak akkor hárulhat, ha azok közül valamelyik fizetésképtelenné válnék. Az, hogy valamely özvegyi tartás egyenértékének készpénzben mily összeg felel meg, ténykérdésre vonatkozik. A felebbezési bíróság alpereseket özvegyi tartás fizetésére kötelezte, a kir. Curia pedig felperest valamint alpereseket is felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében elsősorban azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a felebbezési tárgyaláson előterjesztett ama kérelmének, hogy alperesek egyetemlegesen köteleztessenek, továbbá, hogy az Ítéletben feljogosíttassék az azzal nyert jogának telekkönyvileg leendő