Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

fi fennálló követelése biztosíttassék akként, hogy az üzletben eladott aruknak befolyt vételára a szövetkezet követelésének törlesztésére fordíttassék, a mire nézve a végleges leszámolás utóbb meg is történt. Ilyen körülmények között nem ütközik anyagi jogszabályba a felebbezési biróságnak az a jogi döntése, a mely szerint L. Ede felperesnek kereshetőségi jogát az illető megrendelt áruk vételárára nézve megállapította. (Kir. Curia I. G. 127/1903. 1903 szeptember 1.) 1814. Annak ellenére, hogy az üzletre szóló iparigazolváfiy és az árúk előállításához szükséges czikkek beszerzésére vonatkozó számlák az igénylő nő nevére vannak kiállítva, az üzletben lefoglalt árúk a végrehajtási szenvedő férj tulajdonának tekintendők, ha bizonyítást nyert az, hogy a nő saját külön vagyonnal nem bír és a lefoglalt árúk a végrehajtást szenvedő férj munkálkodásából keletkeztek. A felebbezési bíróság az igénylő felperest keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Felperes a felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletének azt a részét támadja meg, a mely szerint ő az 1901. évi deczember hó 2-ik napján lefoglalt 28—42. szám alatti és az 1902. évi január hó 5. napján lefoglalt 1. alatti ingókra nézve igénykeresetével elutasittatott és a felebbezési eljárás költségében alperes el nem marasztaltatott; azonban ezek iránt felhozott panaszai nem bírnak megállható alappal. A S. E. 197. §. szerint ugyanis a felülvizsgálati eljárásnál a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás az irányadá és ez a tényállás csak az e törvényszakaszban kijelölt alapon támadható meg; következésképen a felperes részéről felülvizsgálati kérelmében, azonban erre az alapra visszavezethető tüzetes panasz előterjesztése nélkül, az iránt felhozottak, hogy a jelen perben mi és mi által van vagy nincs igazolva és hogy mi a való tényállás, a felülvizsgálati eljárásnál tekintetbe nem vehető. A felebbezési bíróság a csődiratokat méltatta és nem mellőzte azt, hogy a végrehajtást szenvedő csődtömegéhez tartozott