Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

1811. A haszonbéri szerződés megszüntetésére jogos ok fenn nem forog, ha a haszonbérlet területén levő védgátnak hatóságilag elrendelt feltöltése következtében a bérlemény használhatósága meg nem szűnt, hanem csak korlátoltatott és ez a korlátozás is elhárítható. A haszonbérlőt, a ki magára vállalta mindazon kikötések és feltételek teljesítését, melyeket a hatóság a bérlet területén levő gőzfűrészgyár használatára szolgáló iparvágány használhatósága tekintetében támaszt vagy jövőben támasztani fog, a védgát felemelése által előidézett korlátoló akadályoknak elhárítása is terheli. A felebbezési bíróság a sz—i. szeszgyár keresete alapján M. V. czéget 3750 K. haszonbér és jár. megfizetésére kötelezte, ellenben alperest a felperes ellen haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti egyesített keresetével elutasította, a kir. Guria pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Alperes a S. E. 185. §. a) ponljára, tehát anyagi jogszabály megsértésére alapította felülvizsgálati kérelmét, melyben panaszként azt hozta fel, hogy az általa felperestől bérelt gőzfűrészgyártelepet határoló tiszavédgát a városi hatóság által árvédelem szempontjából a bérleti idő folyama alatt, az eddig létezett állapotnál magasabbra emeltetvén, a védgát feltöltése következtében a bérlemény használhatatlanná válván, anyagi jogszabályt sértett a felebbezési bíróság azzal, hogy a bérleti szerződés megszüntetése helyett az alperest oly bérlemény után kötelezte bérösszeg megfizetésére, amely bérlemény használhatatlanná vált. Ez a panasz azonban alaptalan, mert jogszabály ugyan, hogy a bérbeadó a bérlőnek, a bérösszeg ellenében használható bérleményt tartozik ellenértékül szolgáltatni; ennek azonban a felperes bérbeadó eleget tett, mert használható bérleményt adott át a bérlő Curiai határozatok. IX. 1