Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)
2 alperesnek; a felebbezési bíróság pedig a helyszíni szemle, szakértői vélemény és a perbeli összes adatok figyelembe vételével tényként megállapította, hogy a tiszavédgátnak a bérlet folyama alatt hatóságilag történt felemelése, a bérlemény használhatóságát nem szüntette meg, hanem csak korlátolja, amely korlátozás azonban elhárítható. Ez a ténymegállapítás a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadó; amennyiben tehát a felebbezési bíróság megállapítása szerint a bérlemény használhatósága meg nem szűnt, hanem csak korlátoltatott és ez a korlátozás is elhárítható, nyilvánvaló, hogy a haszonbérleti szerződés megszüntetésére ok fenn nem forog. Jogszabály, hogy a szerződés a szerződő feleket kötelezi: már pedig a szeiződéshez csatolt függelék 2-ik pontja szerint az alperes bérlő magára vállalta mindazon kikötések és feltételek teljesítését, melyeket a városi hatóság, az alperes által bérelt gőzfűrészgyár használatára szolgáló iparvágány használhatósága tekintetében az iparvágány engedélyezése tárgyában megtartott eljárás alkalmával támasztott, vagy a jövőben támasztani fog. Az alperes bérlő által magára vállalt ebből a szerződési kötelezettségből, valamint a felebbezési bíróságnak abból a megállapításából, hogy a bérleti szerződés IV. pontja szerint bérösszeg leengedésének egyedül csak a szerződés Xl-ik pontjában említett rendkívüli körülmény — vis major — esetében van helye, a mi pedig jelen esetben az alperes beismerése szerint sem forog fenn, következik, miként a bérlőnek áll érdekében, hogy a gyártelep minél előbb üzemképes állapotba helyeztessék, tehát a használhatóságát korlátoló akadály elhárítása az alperes bérlőt terheli s így az a körülmeny, hogy felperes a bérlemény használhatóságát korlátoló akadályokat el nem hárította, sem a bérlet megszüntetésére, sem a negyedévenként esedékes haszonbérösszeg fizetésének a megtagadására okul nem szolgálhat. Minthogy az eddig kifejtettek szerint a bérlemény használhatósága a tiszavédgátnak időközben történt feltöltése miatt nem szűnt meg, hanem csak korlátolva van, ez a korlátozás azonban elhárítható és annak elhárítása az alperes bérlőt terheli, ennélfogva a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy alperest a haszonbérlet megszüntetése iránti kérelmével elutasította és a felperes által keresetbe vett bérösszeg megfizetésére kötelezte. (Kit. Guria I. G. 345/1903. 1903 július 13.)
