Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

LXIIl törvényes lóvén, még az esetben is. ha alperes a gyermek tartása iráni külön kötelezettségei vállalt volna, a tartásnak e kötelezettség alapján való érvényesítésére nem a felperes anya, hanem a gvermek atyja birna képviseleli és perlési joggal. 2ÍMÍ6. 418. XXIV. AZ ÖHÖKLÉS1 JOG. Az özvegy tartásához az örökösök rendszerint csak a nyert örökségük arányában tartoznak hozzájárulni s az egyes örökösök kötelezettsége a lobbi örökös tagokra csak akkor hárulhat, ha azok közül valamelyik fizetésképtelenné válnék. ISI9. lo. Az özvegy, a ki a hagyatéki tárgyalásnál kiskorú gyermekei érdekéhen is eljárt, nem tekinthető harmadik személynek és a mennyiben a hagyatékot a terhekkel vette át, nem állolt jogában a hitelezők között egyiknek a másik rovására előnyl nyújtani, hanem köteles, ha a hagyatéki vagyont meg akarja tartani, vagy az összes hagyatéki tartozásokat kilizelni. vagy pedig a hagyatéki vagyont egészben a hitelezők kielégítésére hagyni. 1830. 48. A per folyama alatt elhalt felperes örökösei lépvén a perbe, a netáni ismeretlen örökösök részére ügygondnok kirendelésének csak akkor lehetne helye, ha alperes ezt az örökösök elmarasztalására irányuló viszontkereset támaszthalása szempontjából kérte volna. 1856. 95. Az 1840 : VIII. t.-cz. rendelkezése, a mint ez ennek a törvénynek 19. ^-ából is kitűnik, mindazokra alkalmazandó, a kik nem nemesek és nem honorátiorok, következőkép nem ezek osztályába tartozónak özvegyét, ha a férj első házasságából származó gyermekek vannak életben, a hagyatéki vagyonnak tiszta jövedelméből egy gvennekrész illeti meg. 1865. 124. Abban a perben, a mehet az özvegj a hagyatéki bíróság állal megállapított özvegyi használati jogára alapítottan az örökösök ellen az elmúlt időre való lizelés iránt indít, az örökösök a felperes özvegyi jogának terjedelmére nézve is minden törvényszerű kifogásukat érvényesíthetik, ha a hagyatékátadó végzés nem alapszik az özvegyi jog tekintetében e jog gyakorlásának módjára is kiterjedő egyezségen és maga a hagyatékátadó végzés nem terjed ki az ilynemű szabályozásra. 1865. lc24. Az okirat kiállítójának az okiratban tett az a rendelkezése. hog\ az örökösök ápolónőjének, ennek haláláig a kiállító irányában súlyos betegsége alatt tanúsított fáradhallan szorgalomért és nagylelkűségéért meghatározott összegű évi járadékot fizessenek, tekintettel arra, hog\ a javadalmazás nem visszteher nélküli ajándékozás, hanem lelt szolgálatok ellenértéke, nem halálesetre szóló ajándékozás, hanem az örökösnek oly kötelezettség teljesítésére való utasítás, a mely mái1 az okirat kiállítójának éleiében keletkezeit és a melynek mérvét az okirat megszabja. 1868. 131. Ha a felperes eredetileg magát az adóst, ennek elhalálozása kövel-