Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

XXXVIII érdeke fűződött a kötbérrel biztosíttatni kivánl teljesítéshez vagj abbanhagyáshoz, hogy ez a vagyoni érdek mily mérvben sértetett meg a másik szerződő lói szerződésellenes eljárásával s hogy ezzel a vagyoni érdekkel a kötbér mennyisége kellő arányban áll-e vagy sem, s utóbbi esetben, hogy a kötbér mily összeg erejéig felel meg a vagyoni érdeknek. 18(i7. Iu2í>. Az Írásbeli szerződós tartalma szerint kiköttetvén az. hogy eladó, liü az eladott árut csak részben vagy épen nem szállítaná \ag\ a szállílási időt be nem tartaná, a vevőnek kártérítésül az olt meghatározott összeget ((Poenale» gyanánt megfizetni tartozik, vevő az eladólól a kikötött póenáléii kívül tekintessék az akár kötbérnek, akár bánatpénznek — mást nem követelhet s így eladó sem az árú átadására sem egyébre nem kötelezhető. 1955. 3Ki. Az az összeg, melyet a lelek az elvállalt kölelem biztosítására általában véve, függetlenül a bekövetkezhető vesztességi okozatra kikötnek: a kötbér, nem pedig a kártérítés mennyiségének szerződésszerű megállapítása jellegivel bir. 2018. 438. XI. A KEZESSÉG ÉS AZ EGYETEMLEGESSÉG] JOGVISZONY. A készfizető kezesre nézve is alkalmazandó a kezesre nézve fennálló az a jogszabály, hogy a kezes felelőssége megszűnik, ha a hitelező a közvetlen adós ellen követelésének behajtása körül oly késedelmes volt, hogy a közvetlen adós elleni visszkereseti igény többé sikerrel nem érvényesíthető. 1815. 7. A készfizetői kezességgel biztosított követelés behajtása körüli mulasztás megállapítására jogos indokul nem szolgálhat az, hogy a hitelező a készfizető kezest az egyes bérrészleteknek az egyenes adós részéről meg nem fizetéséről, az adós ellen foganatosított végrehajtás egyes mozzanatairól időnként nem értesítette és az árverés elhalasztásába beleegyezett, ha nem nyert bizonyítási az, hogy a várakozási idő alatt az egyenes adós vagyoni viszonyai rosszabbodtak, úgy az sem, hogy a hitelező a biztosítási végrehajtás alkalmával az egyenes adósnak nem összes ingóságait foglaltatta le, ha ezek később mégis leíöglaltattak és elárvereztettek. 1815. 7. Az egyszerű kezes ós a készíizető kezes között jogilag csak az a külömbsóg, hogy a hitelezővel szemben a kezes csak a közvetlen adós íizetósképlelensége esetében, míg a készíizető kezes a közvetlen adóssal egyetemlegesen felelős; egyebekben azonban a készíizető kezes az egyszerű kezessel egyforma jogi tekintet alá esik s így azzal, hogy a kezes magát kószlizetésre kötelezi, nem szűnik meg kezes lenni ós nem válik a közvetlen adósnak együttes adóstársává ; következésképen a készfizető kezesre is alkalmazandó a kezesre nézve fennálló az a jogszabály, hogy a kezes felelőssége megszűnik, ha a hitelező a közvetlen adós ellen köve-