Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

XXXIX telésének behajtása körül oly késedelmes volt, hogy a kezest a közvetlen adós ellen megillető visszkereseti igény e miatt sikerrel többé nem érvényesíthető. 1850. 77. A községi pénzek hűtlen kezeléséből származott pénztári hiányéri elsősorban a pénzkezelő tisztviselő lévén felelős, a felügyelet kellő gyakorlásának elmulasztása miatt fegyelmi határozattal egyetemlegesen kötelezett ellenőr jogilag nem tekinthető oly adóstársnak, a ki a pénztári hiánynak sajátjából megtérítése következtében a vagyon hűtlen kezelőjétől csak az aránylagos összeg erejéig bírna visszkereseti joggal. 18(>.*í. 120. Arra nézve, hogy valaki másnak adósságáért okirat által személyes fizetési kötelezettséget vállaljon, szükséges, hogy ez az okiratban világosan és határozottan ki is fejeztessék; már pedig az okiratban foglalt az a nyilatkozat, hogy a kiállító az adós részéről kiállított kötelezvény összes pontjait magára nézve kötelezőnek elismeri és a követelés biztosítására a zálogjognak saját ingatlanára való bekebelezésére engedélyt ad, egymagában véve a nyilatkozat kiállítójának személyes fizetési kötelezettségének megállapítására jogilag nem alkalmas. 1875. 150. Egy harmadik személynek az az Ígérete, hogy az esetre, ha az adós íizetési kötelezettségének a kitűzött határidőben eleget nem tenne, ő fog fizetni, jogszerűen a készfizető kezesség elvállalását jelenti s ezen nem változtat az, hogy a kezesség iránt vállalt kötelezettség nem közvetlenül a hitelezőhöz, hanem az adóshoz intézett iratban nyert kifejezést. 1877. 156. A midőn többen egyetemleges kötelezettséggel lépnek szerződésre, jogaik és kötelezettségeik a másik szerződő féllel szemben osztatlanok; következéskép ez a fél az egyetemlegesen jogosultak bármelyikének kívánatára köteles a szerződésileg kikötött jogot átengedni és nem tartozik erre a másik szerződő fél beleegyezését kinyerni, viszont ezek egyetemlegesen kötelesek az egyikük állal igénybe vett jogból származó kötelezettségeket teljesíteni. lí)27. 255. Egyetemleges kötelem nem egyedül a feleknek kifejezésre jutott akaratából, a törvény külön rendeletéből eredhet, hanem kelelkezhet az magának a jogügyletnek természetéből, a jogügylet tárgyának oszthatatlanságából. 1928. 258. A vadászati jognak együttesen történt bérbe vétele esetében a jogügyletnek természetétől jogszerűen következik, hogy minden egyes bérlőtárs a bérbe vett jogot a maga teljességében gyakorolhatja, a miből viszont a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlansága s ebből a bérlőtársaknak a bérbeadóval szemben egyetemleges kötelezettsége következik. 1928. 258. Ha ugyanaz a hitelező ugyanazon adósnak a már meglevő ós kezességgel megerősített követelésen kivül később újra hitelez, az a kikötés, hogy az adós részéről ezután történendő részletfizetések az újonnan hite-