Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

65 A felebbezési bíróság felpereseket keresetükkel, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő okokból: Felperesek felülvizsgálati beadványukban azt a kérelmet teljesztették elő, hogy a felebbezési bíróság ítélete feloldassék és a felebbezési bíróság a felülvizsgálati költségre is kiterjedő új ítélet hozatalára utasíttassék. A felülvizsgálati bíróság a S. E. 203. §. szerint a felülvizsgálati kérelmen túl nem terjeszkedhetvén, a fenti kérelemhez képest, csak az volt a helyütt vizsgálandó, hogy a megtámadott ítélet feloldására jogszerű ok fenforog-e vagy sem. A S. E. 165. és 166. §§-ban felsorolt s hivatalból figyelembe veendő feloldási okok fenn nem forogván, felperesek panaszai voltak ily irányban vizsgálandók. Felperesek panasza az, hogy a felebbezési bíróság eljárási és anyagi jogszabályokat sértett akkor, a mikor mellőzte annak kiderítését, hogy mi volt a szerződő felek szándéka, akarata az A) alatti szerződés 5. pontjára és a B) alatti szerződés zárpontjára vonatkozólag és a mikor az az irányban ajánlott tanubizonyítás és a peres felek eskü alatti kihallgatását mellőzte. Ez a panasz alaptalan. A felebbezési bíróság részéről is elfogadott elsőbirósági Ítéleti tényállás szerint felperesek kártérítési igényüket az A) alatti szerződés 5. pontjára és a B) alatti szerződésre alapították. Ugyancsak a felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint a felperesek a tanubizonyítást és a peres felek eskü alatti kihallgatását nem annak bizonyítására kérték, hogy a szerződő felek akarata nem a B) alatti szerződési okiratban foglaltakra irányult, hanem a fenti bizonyítást felperesek a peres felek okiratba foglalt akaratának az értelmezésére nézve kérték. Valamely szerződésnek irásba foglalása esetében azonban a szerződő felek akaratára nézve akkor, ha a szerződő felek írásbeli nyilatkozatai azok akarata iránt kétséget fenn nem hagynak, értelmezésre szükség nincs és az irásba foglalt nyilatkozatok értelmezése nem lehet tanubizonyítás vagy a felek eskü alatti kihallgatásának tárgya, mivel az okiratbeli nyilatkozatok értelmezése nem tény, hanem jogkérdésre vonatkozik. Nem sértett tehát a felebbezési biróság jogszabályt azzal, hogy a felperesek ajánlotta tanubizonyítást és a peres felek eskü Curiai határozatok. IX. 5