Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)
57 állapította meg, bizonyítékul az ítéleten kívül csak a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei használhatók tel; már pedig ezekből az adatokból nem tűnik ki az, hogy az I. és III. rendű felperes a felebbezési tárgyaláson további bizonyítást kértek és megneveztek volna, a felebbezési bíróság tehát a további bizonyítást indokolás nélkül mellőzhette; továbbá a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei tartalmával nincs megczáfolva a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt az a tényállás, hogy az I. és III. rendű felperes a felebbezési tárgyaláson beismerték, hogy alperesek követelése keletkezésére nézve korábbi, mint a 3. alatti okirat kiállításának ideje. A felebbezési bíróság a tanuk vallomásával fogadta el bizonyítottnak azt, hogy a 3. alatti okiratban körülírt ingatlanokat tényleg és változatlanul özv. Sch. Jakabné használja; az pedig, hogy a felebbezési bíróság a tanuk vallomásával mit vett bizonyítottnak, a S. E. 64. §-a szerint a bizonyítékok megengedett mérlegelésének keretébe tartozik, és mint ilyen a S. E. 197. §-a szerint felülvizsgálat alá nem vehető. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint az I. és III. rendű felperes az özv. Sch. Jakabné, illetőleg Sch. Jenő ellen alperesek javára lefoglalt termények Va részét azon az alapon igénylik, hogy az az ingatlan, a melyen a lefoglalt termények előállíttattak, a 3. alatti okirat szerint felperesek és Sch. Jenő, tehát Vs részben az I. és III. rendű felperes tulajdona; továbbá a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperesek és Sch. Jenő a gyermekei özv. Sch. Jakabnénak. A felebbezési bíróság által alakilag valónak elfogadott 3. alatti közjegyzői okirat szerint özv. Sch. Jakabné az 1901. évi november hó 5-ik napján indíttatva az által, hogy ingatlanát 38.000 K-t meghaladó bekebelezett adósság terheli, hogy betegeskedése miatt a gazdálkodást akként folytatni nem képes, hogy a jövedelemből a bekebelezett adósságot törleszthesse és hogy eddig is csak testvére jótállása mellett tudta magát fentartani és birtokát az árveréstől megmenteni, ingatlanát átruházta felperesekre és Sch. Jenőre akként, hogy a gazdálkodás a testvére felügyelete mellett I. rendű felperest és Sch. Jenőt illeti, kiktől a gazdálkodást a testvére esetleg el is vonhatja, és a kik a jövedelemből a bekebelezett és be nem kebelezett adósságot törleszteni, az özvegyet teljesen ellátni s egy még kiskorú testvérnek 2000 K-t kifizetni kötelesek, annak idejében pedig az értékesítendő ingatlan értékéből a még fennálló bekebelezett és be nem kebelezett adósság, úgyszintén I. rendű felperes