Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)
A felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv szerint ugyanis alperesek kifogásként felhozták azt is, hogy a felperesek és a végrehajtást szenvedő között létrejött vagyonátruházás ellenérték nélkül történt; ebben tehát benfoglaltatik alperesek részéről az a kifogás is, hogy az az átruházás egészben, vagy részben ajándékozás : már pedig az állandóan követett birói gyakorlat szerint a szülők és gyermekek között ellenérték kikötése mellett létrejött vagyonátruházás arra az értékre nézve, a mi az átruházott vagyonnak az átruházás idejében volt valódi értékénélakikötött ellenérték levonása után többlet-külömbözet gyanánt mutatkozik, ajándékozásnak tekintendő és igényperben a végrehajtást szenvedő az igény alapját tevő ajándékozásnak vele szemben hatályát megtámadni jogosult akkor, ha követelése az ajándékozás idejében már fennállott és követelése elől a kielégítési alap épen az ajándékozás által vonatott el. A fentiek szerint a végrehajtást szenvedő minden vagyonát átruházta felperesekre és így arra nézve, hogy alperesek követelése elől a kielégítési alap az által az átruházás által elvonatott, a vélelem fennáll ugyan, azonban a felebbezési bíróság nem bocsátkozott a tényállás megállapításába az iránt, hogy a végrehajtást szenvedő által felperesekre átruházott vagyonnak netáni tartozékaival együtt az átruházás idejében mi volt a valódi értéke, a felperesek részéről elvállalt adósság ugyanakkor valóban fennállolt-e és mennyit tett ki, és esetleg azt az adósságot felperesek tényleg kifizették-e"? e tekintetben tehát a felebbezési bíróság ténymegállapítása hiányos. Továbbá a felebbezési biróság ítéletében az foglaltatik, hogy alperesek követelésének egy része az átruházás előtti időből származik és hogy az ingóságok egy része, mint az átruházott ingatlanok leltár mellett átvett fundus instructusa, tehát tartozéka, más része (juhok) pedig azért volt zár alól felmentendő, mivel a 7278/1902. számú árvaszéki végzés szerint az átruházás után a kiskorúak pénzén vásároltatott; azonban a felebbezési biróság az Ítéletében nem terjeszkedett ki arra, hogy melyik alperes, követelésének melyik részét tartja az átruházás előtti időből számlázottnak, hogy a követelés többi részét az átruházás utáni időből származottnak tartja, hogy a többi tétel alatt foglalt juhokat mind a kiskorúak pénzén vásároltaknak tartja, vagy ezek közül melyeket, •és hogy a többi tétel alatt foglalt egyéb ingókat mind az ingatlanok; tartozékának tartja, vagy ezek közül melyeket, és a többiekre
