Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

40 ingatlan kezeléseért díjazás illeti meg, esetleg alkalmul szolgálhat arra, hogy alperesek a végrehajtást szenvedőnek ekként keletkezett künlévő követelését foglalják le; az ilyen követelés azonban jogilag nem azonos a kezelt ingatlan haszonélvezetével, vagy ennek valamely részével; ez iránt tehát alperesek részéről felhozott panasz szintén alaptalan. Igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság az Ítéletében tényként állapította meg, hogy felperesek és a végrehajtást szenvedő között átruházási jogügylet jött létre, jóllehet ez nem tény, hanem jogkérdés ; továbbá igaz ugyan, hogy a felebbezési biróság az indokolásában minden közelebbi megjelölés nélkül a tárgyalás folyamán kifejtettekre és a per adataira is hivatkozott; azonban a felebbezési biróság a megszerzett gyámhatósági iratokat alakilag és tartalmilag valóknak fogadta el; ezeknek az iratoknak tartalma szerint pedig végrehajtást szenvedő a foglalást megelőzőleg vagyonát gyámhatósági jóváhagyás mellett felperesekre, kik az ő kiskorú gyermekei, akként ruházta át, hogy ennek fejében felperesek az ő meghatározott adósságát kifizetni kötelesek, és hogy az átruházott vagyont számadás kötelezettsége mellett ő fogja kezelni; ezekből tehát a felebbezési biróság jogszerűen következtette azt, hogy az illető vagyonátruházás létrejött, hogy ez a vagyonátruházás nem történt minden ellenérték kikötése nélkül, és hogy a végrehajtást szenvedő szerződési megállapodásnál fogva az illető vagyonra haszonélvezeti joggal nem bír, hanem azt a vagyont számadás kötelezettsége mellett kezeli, mert törvénynél fogva is az apát kiskorú gyermekei vagyonára nézve nem a haszonélvezet, hanem a számadás nélküli kezelési jog illeti meg, a mely jogérvényes szerződéssel átváltoztatható, és mert a kiskorúak vagyoni érdekére befolyással bíró szerződési megállapodás a gyámhatósági jóváhagyással válik érvényessé és így a jóváhagyott megállapodással ellenkező kikötés hatálya a kiskorúakra ki nem terjedvén, ilyen kikötés megtörténte, mint érdemileg nem lényeges körülmény, tanúkkal az értelemre nézve eredménytelenül bizonyítható, következésképen mindezek iránt alperesek részéről felhozott panasz szintén alaptalan. A közel rokonok között kötött vagyonátruházási ügyleteknél a vélelem olyan irányban, hogy ezek már önmagukban véve színlegesek, vagy mint a hitelezők kijátszására irányultak hatálytalanok, nem áll fenn, de különben is jogilag különbség van a színié-