Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
14 kereset vagy viszonkereset tárgyára és ilyen esetben ugyan a járulékot tevő perköltségre is irányulhat, ellenben nem alkalmazható akkor, ha az Ítélettel a fél elutasíttatván, az ellen a marasztalás csakis a perbeli költségre nézve történt; a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése tehát, a mely szerint ítéletét, a melylyel az elsőbíróság elutasító ítéletét helybenhagyva, felperest a perbeli költségben marasztalta, a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül végrehajthatónak mondotta ki, nyilván jogszabályba ütközik és így e részben felperes felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni és a felebbezési bíróság ama ítéleti rendelkezését hatályon kívül helyezni. (Kir. Curia I. G. 109/1902. 1902 szeptember 12.) 1627. Az a körülmény, hogy a természetben való eltartásra jogosult nő időközben férjhez ment s így a tartásra kötelezettnek háztartását elhagyta, jogi alapul nem szolgálhat arra, hogy a kötelezett a tartás készpénzbeli egyenértékének fizetésére köteleztessék. A kir. Curia felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy őt a szerződés érvénytelenítése iránti keresetével elutasította, mivel a szerződés az 1874 : XXXV. t.-czikk 79. §. c) pontja kellékeinek meg nem felel, és így érvénytelen. Ez a panasz alaptalan; mert felperes a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint kétségbe nem vonta, hogy az A) alatti okiratban foglalt jogügylet az abban kitett tartalommal létre jött; minthogy pedig az ügylet minőségénél fogva annak érvényességéhez külön alakszerűség nem kívántatik, e szempontból az ügylet érvényessége kifogás alá nem vehető. Előadja továbbá felperes, hogy a szerződés létrejötte után férjhez menvén, többé a tartást természetben nem élvezheti és így jogosult annak egyenértékét pénzben követelni. Ez az érvelés nem alapos. Midőn valamely eltartás természetben teljesíttetik, ha ez a
