Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

4 Űgyállás : B. L. földalatti pinczéje 28 ölnyire benyúlik Sz. S. szőlő földje alá. Ez a pincze 1900 február 25-én beszakadt, minek következtében Sz. S. szőlőföldjének egy része besülyedvén, a rajta levő szőlőtőkék megsemmisültek, miáltal Sz. S. figyelemmel arra is, hogy a szőlő hozadékképessége is több évre visszavettetett, tetemes kárt szenvedett. Sz. S. pert indít B. L. ellen és kéri alperest arra kötelezni, hogy pinczéjét oly állapotba helyezze, hogy felperes a fölötte levő szőlőjét a régebbi állapotban használhassa, ezenfelül pedig alperest 400 K kártérítésben marasztalni. Alperes a tényt beismeri ugyan, tagadja azonban, hogy a pincze beszakadása akár az ö ténykedése, akár az ő mulasztása következtében történt, tagadja, hogy felperes kára 400 koronát kitenne. Előadja, hogy pinczéje mintegy harmincz év óta fennáll, beboltozva sohasem volt, annak semmi hiánya nem tapasztaltatott és hogy a bedőlésnek épen felperes az okozója, mert 1S96. évben hasontermészetű saját pinczéjét az alperes pinczéje felé ásatta, a miből köztük per is keletkezett, azonban felperes az e tárgyban kötött birói egyezségnek eleget nem tett. a mennyiben az alperes pinczéjét az okozott beszakadás helyén be nem boltoztatta. A felebbezési bíróság alperest az előbbi állapot helyreállítására kötelezte, ellenben felperest kártérítési követelésével elutasította. A kir. Guria alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította, ellenben felperes felülvizsgálati kérelme következtében álperes kártérítési kötelezettségét megállapította és a kár összegének meg határozása végett további eljárást rendelt, és pedig a következő indokolással: Alperes felülvizsgálati kérelmében azért támadja meg a felebbezési bíróság Ítéletét, mert szerinte a felebbezési bíróság nem állapította meg azt az értéket, melyre a pincze helyreállítása kerül; továbbá, mert homályos és határozatlan a felperesi kereset, melyben felperes nem jelölte meg, hogy a helyreállítást mily módon kívánja és nem tette követelésbe azt az összeget, mely a helyreállításra szükséges s így az megbirálás alapjául nem is szolgálhatott. De a felebbezési bíróság Ítéletének rendelkező része is sérelmes, mert nem határozta meg, hogy az előbbi állapot miként állítandó helyre, továbbá a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta azt a jogszabályt, hogy a jogosított a szolgalmi jogot csak úgy gyakorolhatja, hogy ez által a tulajdonosnak kár ne okoztassék; mert szerinte ő (alperes) egyébre nem kötelezhető, mint hogy a legjobb gazda gondosságával járjon el a pincze fentartásánál, ennek pedig eleget tett, és habár a perben kihallgatott szakértő határozott véleményt nem is adott, nincs kizárva, hogy a mostani földbeomlásoknak is a felperesnek korábbi helytelen építkezése is az oka. Felperes tette tönkre az alperes pinczéjét és mégis most felperes fordul az alperes ellen.