Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

LVI XXIII. A TÖRVÉNYTELEN GYERMEK TARTÁSA IRÁNTI JOGVISZONY. A gyermektartási pernek czélja az, hogy a gyermektartásról gondos­kodva legyen, ós nem az, hogy a kiskorú törvénytelen gyermek részére tőke gyűjtessék; ha tehát a törvénytelen gyermek árvaházban neveltetik, a tartásdíj megtérítését nem a kirendelt gyám, hanem esetleg csak az illető árvaház követelhetné. 1700. 199. 1707. 200. A tartási igényről az anya le is mondhatván, a mennyiben ez meg­történt, az anya saját személyében tartást nem is követelhet, ha pedig a gyámhatóság a gyermek részére gyámot rendel, ez az anya lemondása után is jogosult ugyan a gyermek tarfását a természetes atyától követelni, azonban csupán abban az esetben, ha a gyermek a tartásra reá szorul, jelesül ha az anya teljesen elszegényedvén, gyermekét eltartani nem képes vagy ha a gyermeket készpénz fizetése mellett más személyhez tartás végett kell adni. 1707. 200. A törvénytelen gyermek tartásdíjának utólagos megtérítése a termé­szetes apától nem követelhető akkor, ha a gyermek születése és a tartás iránti igény érvényesítése között hosszú időköz folyt le és a kereset ké­sedelmes benyújtásának elfogadható indoka ki nem mutattatik; ily ment­ségi okúi nem szolgálhat az, hogy a közigazgatási hatóság a törvénytelen gyermek anyjának községi illetőségét éveken át kutatta s csak ennek ki­puhatolása után rendelt ki gyámot a törvénytelen gyermek részére, 1725. 242. Abból, hogy a törvénytelen gyermek anyja a fogamzási időszakban egy harmadikkal ágyasságban élt s ez alatt az idő alatt közösült nemileg az alperessel is, jogilag következik, hogy a nő feslett életet élt és vele szemben a többekkel való közösülés kifogása jogilag ellentvelhető. 1740. 270. Az 0. P. T. J 70. §-a megengedi, hogy a természetes apa és a tör­vénytelen gyermek anyja a gyermek tartása, nevelése és ellátása iránt ma­guk közt egyezséget köthessenek. Ha tehát a törvénytelen gyermek anyja a természetes apával akkép egyezett ki, hogy ez utóbbi a gyermeket fel­neveli s ez ennek meg is felel, az anya nincs jogosítva a gyermeket tőle megvonni és készpénzbeli tartást követelni. 1740. 291.

Next

/
Thumbnails
Contents