Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

XXVIII A földbirtokon termelt trágya nem oly haszna és terméke a földbirtoknak, a melyet a haszonélvező a haszonélvezeli jog megszűntekor saját külön czéljaira felhasználni jogosult volna, hanem azt a haszonélvezeti jog megszűntével a birtokon visszahagyni köteles. A vályú a mezőgazdasági birtokon levő kútnak tartozéka. 1679. 133. Az okiratban foglalt az a kitétel, hogy a vételi szerződés hatályát veszti, ha a meghatalmazó vevő azt a kitűzött időpontig alá nem irja, nem jelenti azt, hogy a szerződés megkötéséhez vevőnek valamely ujabb beleegyezése szükséges, hanem azt, hogy vevő a véglegesen megkötött ügylettől a kikötött időig tetszéséhez képest elállhat. 1682. 139. Ha az okirat szövege a felek közti vitás kérdést világosan nem határozza meg, helye van annak, hogy a vitás kérdésié nézve a felek valódi egyező akarata az okiraton kívül kerestessék, jelesül, hogy a felek részéről az okirat megszerkesztése alkalmával telt nyilatkozatok és ezekkel kapcsolatos körülmények megállapítlassanak. 1682. 139. Valamely helyi érdekű vasút építésére valamely szomszédos birtokos részéről lekötött hozzájárulás a helyi érdekű vasutak különleges természeténél fogva nem annyira valamely ellenérték, mint bizonyos meghatározott czélra szolgáló önkéntes adomány természetével bir; következésképen egymagában véve az a körülmény, hogy a vasút a hozzájárulást lekötött fél gazdaságától távolabb építtetvén fel, ennek ellenére mégis a lekötött fél gazdaságának érdekére szolgál, a fél lekötött kötelezettségének megosztását jogilag nem eredményezheti. 1704. 194. Az oly ügylet, a melylyel valamelyik szerződő fél a másikkal szemben harmadik személy javára valamely kedvezmény t köt ki, eme harmadik személy javára kötött ügyletnek minősül még akkor is, ha a harmadik személy javára kedvezményt kikötő fél a maga javára is köt ki előnyöket. 1743. 282. Olyan esetben, a mikor a fél ügyleti kijelentését okiratba foglalja, első sorban magából az okirat tartalmából döntendő el az a jogkérdés, hogy a fél kijelentésének mi a jogi jelentősége. 1745. 287. A szóval történt akaratkijelentés az utóbb kiállított okirat eltérő rendelkezésénél fogva hatályát veszti. 1782. 374. Valamely szerződésileg megállapított kötelem jogi minősítésénél nem annak a felek részéről történt megjelölése, hanem tartalmának a lényege irányadó; az a kikötés tehát, hogy a haszonbérlő a meghatározott összegei akkor köteles fizetni, ha a szerződósben megállapított vetés forgótól eltérne s ezzel a szerződés fel lételeit megsértené, nem haszonbér, hanem birság vagyis kötbér természetével bir. 1792. 390. A ki a kötelezvényt közelebbi meghatározás nélkül azon a helyen irta alá, a hol azt a kiállító kétségtelenül mint adós irta alá, bizonyítani tartozik azt, hogy ő az okiratot nem adósként, hanem csak tanuként irta alá. 1804. 421.