Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

XXIX Ha az irni és olvasni tudó személy az okiratol aláirja, akkor az ellenkező bizonyításáig az vélelmezendő, hogy az aláirt okirat tartalma az ő akaratának megfelel, és az akaratnyilvánítás nem csak kifejezett szavakkal, hanem oly lónyokkel is történhetvén, a melyek az akarat iránt kétséget fenn nem hagynak, oly esetben, mikor az ügyletről okirat állíttatik ki, maga az okirat aláírásának lénye is már magában foglalja az akaratnyilvánítást. 1804. 421. VIII. JOGÜGYLETEK ÉRVÉNYTELENSÉGE. Annak kikötése, hogy a vevő az ingatlannak meghatározott időben bekövetkező további eladása esetében eladónak az e melleit elérendő nyereségnek bizonyos hányadát, a meghatározott idő leteltével pedig számszerű összeget fizetni köteles, nem tekinthető fogadásszerű szerencseszerződósnek, hanem a vételár kiegészítése iránt jogszerűen lélrejött megállapodásnak. 1662. 88. A mikor valamely ingatlan eladója azt köti ki magának a vevővel szemben, hogy ő az eladott ingatlan egy részének birtokában és használatában meghatározott ideig, valamely esemény bekövetkeztéig, vagy tetszésétől függő időtartamon át vagy elhalálozásáig bent maradhasson és ezzel szemben a vevőnek azt engedi meg, hogy ez a vételár valamely részét a birtoklás tartama alatt kifizetni nem köteles, ez a megállapodás nem vonható az ingatlan zálogul adása felett kötött érvénytelen szerződés fogalma alá. 1664. 91. Az a megállapodás, mely szerint a vasút kiépítésére vállalkozó még a nyilvános versenytárgyalás megtartása előtt arra kötelezte magát, hogy versenytársainak, ha a közös ajánlatuk felsőbb helyen elfogadtatik, csupán azért, hogy a vállalatból kilépnek, meghatározott összeget fizet, jogilag nem egyéb, mint a nyilvános versenytárgyalás eredményének csökkentésére vagyoni előny Ígérete ós elfogadása által történt közreműködés, a mi törvény által tiltott, de mindenesetre a jó erkölcsökbe is ütköző cselekmény, minélfogva az ily megállapodásra alapított teljesítést czólzó vagy a nem teljesítésből származtatott vagyoni igények birói oltalomban nem részesíthetők. 1678. 130. Az uzsoratörvónynek czélja az, hogy az alsóbb földműves és iparos osztályokat a korcsmai hitelezés útján való kizsarolástól megóvja; már pedig a korcsmárosnak abból származó követelése, hogy az említett osztályok egyikéhez sem tartozó személy által és személyes hitelére történt megrendelésre választási czélokra étel és italneműeket kiszolgáltatott, nem bir uzsora természetével. 1781. 369. Az 1899 : XV. t.-cz. 7. §-a szerint nem esik az illető törvényi tila-