Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

XXVII tartozik bizonyítani; ellenben a 27. §. 3. p. szerint oly esetben, midőn a közadós valamely hitelezőjének oly biztosítást ad, melyhez annak általában joga nem volt, hacsak a hitelező olyan tényeket nem igazol, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekmény idejekor a csődnyitási kérvény beadásáról tudomása nem volt, ez a tudomás vélelmezendő lévén, az ellenkező a megtámadott hitelező részéről bizonyítandó. 1685.148. A csődmegtámadási jog szempontjából a hitelezőnek készpénzbeli követelése erejéig biztosításhoz általában joga csak akkor van, ha a biztosítás követelhetéséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezelt szerződésen, vagy valamely anyagi jogi törvény rendelkezésén, tehát mindkét esetben az anyagi jogon alapszik; ellenben az, hogy a hitelező a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai szerint olyan helyzetben volt, hogy készpénzbeli követelésére nézve biztosítást szerezhessen, nem állapít meg a biztosítás követelhetéséhez való anyagi jogon alapuló igényt. 1685. 148. VII. KÖTELMI JOGVISZONY. JOGÜGYLETEK. A korlátlan italmérés gyakorlása a törvény által korlátlan italmérést jogosultság kieszközlésóhez büntetés melleit lévén kötve, a tiltott dolog gyakorlása az ebben nem részes fél javára fennálló szerződési igény kielégítésére jogilag nem alkalmas. 1634. 24. A tulajdonjog rendszerinti kizárólagosságánál fogva az, ki valamely dolgot tulajdonul jogszerűen megszerez, azt a dolgot külön kikötés nélkül másnak tulajdonul átbocsátani nem tartozik; az ilyen irányú szerződési kikötés tehát szorosan magyarázandó, vagyis a szerződésben ki nem fejezeit esetre ki nem terjeszthető. 1653. 65. Ha a szerződés tartalma a szerződő felek akaratát világosan kifejezi és a szerződő felek egyike sem állítja, hogy a szerződós nem tartalmazza egyező akaratukat vagy hogy egyező akaratuk egy része az okiratba fel nem véletett, a szerződés értelmezésére ok fenn nem forog, tartalmától eltérő értelmezésnek, a szerződés tartalma kibővítésének vagy a szerződéstől eltérő akaratnyilvánítás megállapításának helye nincs. 1671. 417. Az a körülmény, hogy valamely jogosultság és ennek kizárólagossága tételes törvényben vagy állandó jogszokásban elő nem fordul, nem zárja ki azt, hogy valamely jogosultság és ennek kizárólagossága az érdekelt felek összessége állal szerződésileg megállapíltassék; kövelkezéskép a város annak ellenére, hogy az italmórési jog törvény szerint nem őt illeti, szerződésileg megszerezhette a katonai kincstártól a kizárólagos jogosultságot arra, hogy a katonai sátortáborban olyan tárgyakra nézve, a melyek kantinban árusíttalni szoktak, az árusítási jogot bérbe adhassa. 1677. 128.